A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai közhangulatához az abszolutizmus első éveiben

132 Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai... .............. ............" Mezőpeterden szolgált. A katolikus papság önkényuralmi szenvedé­seiről Hermann Egyed összefoglaló munkája tájékoztat.72 73 Tovább folyt a szökött katonák üldözése is. A nagyváradi cs. kir. főispán 1851. július 31-i rendeletében az áll, hogy Ispán András, Do­bos János, Szűcs László és Osváth Mihály szökött katonákat a Sza­bolcs megyei rögtönítélő bíróság átadta a Megyei Törvényszéknek, ahol megszületik majd a bírósági ítélet.74 Többeket fegyverrejtegetés­ért tartóztattak le, mint a hajdúbagosi Sápi Józsefet, akit 3 hétre ítéltek el 1851. október 6-án. Dusmei Pál margitai lakost viszont ugyanezen vétségért 4 havi vasban töltendő fogságra büntettek 1851. október 31- én. Lénik Istvánt a nagyváradi haditörvényszék ugyanezzel büntette. Baranyi Zsigmond margitai uradalmi erdészt fegyverrejtegetésért 6 heti, a járás börtönében letöltendő fogsággal sújtotta.75 Körözések tömkelegé jelent meg, keresték a szabadságharcban részt vett honvédeket és a forradalmi kormány tisztségviselőit. A nagyváradi cs. k. államügyészség még 1854. február 28-án is vizsgá­latra szándékozott beidézni Robogány János huszárőrmestert, Návay Károly volt felkelő fűtárt, Jordan volt szekerész hadnagyot, Krausz honvédkapitányt, volt szegedi kórházparancsnokot, Lederer honvéd­főhadnagy számvevőt, Gyöngyösi János honvédkapitányt, Kajdán Miklós volt felkelő szállítót és Szűcs János volt temesi csendbiztost. Az államügyészség a szalontai járásbíróságtól kérte nevezettek „tar­tózkodási helyének kipuhatolását.”76 A tenkei körjegyző 1855. április 7-én a járási szolgabírónak azt jelenti, hogy Kovacsics Eduárd volt miniszteri tanácsos és társa Várszeghy János hollétéről nem tud.77 Néha a képzeletük is elragadja a hatóságokat és színes, plasztikus ké­pet festenek a bujdosókról. Az ungvári kerületi főispán, pl. 1850. ja­nuár 18-án azt írja Uray Bálint kerületi főispánnak, hogy „biztos jelen­tés szerint Bónis Sámuel, Vukovits Sabbas, Joszipovics Antal és Beö­thy Ödön forradalmi főnökök, az utolsó mint oláh kondás átöltözve, 72 Osváth Pál: Bihar Vármegye Sárréti Járása.. .i.m. 294. 73 Hermann Egyed: A magyar katolikus papság az osztrák katonai diktatúra és az abszolutizmus idején. Gödöllő., 1932. 124. 74HBML. IV.B. 156/a. 3.k. 1845-1854-1873-1924 / 1851. július 31. 75 HBML. IV.B. 156/a. 4.k. 2899/1851., 1851. okt. 16., V. 608/b. 8.k. 2864/1851., 1851. okt. 31.. U.o.2588/1851 „ 1851. márc. 18., IV.B. 409/h. 3.cs. 1/164., 1851. dec. 4. 76 HBML. IV.B. 409/1. Les. X-1/106., 1854. febr.28. 77 HBML. IV.B. 409/n. 8.CS. XI. 1093., 1855. ápr. 7._________ _______________

Next

/
Oldalképek
Tartalom