A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai közhangulatához az abszolutizmus első éveiben

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI

121

Bihar, Szabolcs, Szatmár megyék és a Hajdúkerület, valamint Debrecen, Szatmárnémeti, Nagybánya és Felsőbánya sz. kir. és bányavárosokból alakítandó debreceni polgári közigazgatási kerület cs. kir. főbiztosává. A provizórium éveiben ez volt Alsó- vagy Észak-Bihar megye. Felső-Bihar székhelye Nagyvárad lett, s ide 1850. szeptember 8-án Cseh Ede kerületi miniszteri biztost nevezték ki. Az előző néhány hónapban Józsa Péter, Ravazdy István és Szerb Tivadar kormánybiztosok működtek itt.22 A neoabszolutizmus első éveiben a legfőbb kormányzó hatóság a helytartóság lett. A helytartóság hatásköre az egész polgári közigazgatásra kiterjedt. A megyék élére megyefőnököket, főispánokat állítottak, akik politikai, belügyi, igazságügyi és adóügyiközigazgatási teendőket láttak el. A megyefőnökök hatósága alá rendelték a járásokat, az élükre állított cs. kir. szolgabírákkal.23

Csengery Antal 1851-ben az induló Pesti Naplóban a bürokrácia veszélyeire figyelmeztetett, mert úgy látta, hogy az „eszközül szolgál a hatalomnak a szabadság elnyomására.” A népszuverenitás elvének fokozatos feladásától és egyfajta paternalista szemlélet kialakulásától tartott.24 A kutatás azóta kimutatta, hogy az abszolutizmus bürokratikus rendszere nem egy területen igen hatékonyan működött. A polgárosodás gazdasági eredményei is lassan megmutatkoztak. Az is tagadhatatlan, hogy az osztrák államrezon magasabb szintű érvényesülése átmenetileg hozzájárult a közigazgatás feudális maradványainak megszüntetéséhez, mert igyekezett mindazokat az igényeket megvalósítani, amelyek a polgári forradalom eszméi között Magyarországon már a reformkorban felmerültek, de nem valósultak meg. Az ősiség eltörlése és az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése komoly előrelépést jelentett a polgári földtulajdon megteremtésében. Az ingatlantulajdon biztonságát, a föld hitelképességét emelte a telekkönyvezés bevezetése 1855-től. A magyarországi közigazgatósági hatóságok számára kiadott ügykezelési utasítás pedig mindenekelőtt a gyors elintézést követelte meg. A közigazgatás szervezetétől elválasztott igazságszolgáltatási

22 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanács- rendszer létrejöttéig. Bp. 1976. 89.

23 Velikv János: Liberális közvélemény-értelmezések Magyarországon a 19. században. In. Forradalom után - kiegyezés előtt...i.m. 325., 331.

24 Vörös Károly: A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás., Bp., 1956., 4., Sashegvi O.: Az abszolutizmuskori levéltár. Bp. 1965., 11. Velikv J.: Liberális közvélemény - értelmezések.. .i.m., Polgárosodás és szabadság (Magyarország a XIX, században) Szerk.: Velikv J„ Bp. 1999. 142,