A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Gazdag István: 150 éve történt
szívű magyar népe, melly a múltban is hazánk szabadságának mindig dönthetetlen oszlopa volt. És kezeskedik a szeplőtelen magyar eredetiségü alföld, tősgyökeres magyar fővárosa, a lelkes Debreczen, mellyet isten a végett választott ki, hogy keblében emelkedjék fel a magyar nemzet szabadságának erős temploma. Debreczen lakosai! Polgártársak! íme az országgyűlés s az ország kormánya testvéri bizalommal telepedik meg magyar vendégszerető tűzhelyeiteknél. Megtelepedik azon szent bizalommal, hogy ha kell Debreczen lelkes magyarjainak tömegestőli fölkelése leszen a zászló. Debreczen népe! íme én a nemzet nevében Debreczen városát, a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom, s az országgyűlést és kormányt a debreceniek becsület érzésének sziklájára helyezem. Kelt Debreczenben, januar 6-án 1849. A Nemzeti Kormány nevében a honvédelmi bizottmány elnöke Kossuth Lajos.” (1849. január 6.) A LÁNGLELKŰ KÖLTŐ HARCRA BUZDÍT 1849. január. A magyar csapatok kiürítették a fővárost és visz- szavonultak a Tiszántúlra, Szabó István írta: „...lehet e csodálkoznunk azon, hogy az ország népében, különösen a lerongyolt-vert hadak elvonulását és a kormány menekülését végignéző városok és falvak lakosságában szinte gyökeret vert a kételkedés és a kishitűség szelleme.” E kritikus napokban szólalt meg Petőfi Sándor, ellenállásra, harcra, győzelemre híva fel népét: „Megtörtént. Budapest az ellenség kezén van. Sokat veszítettünk, de korán sem mindent, s a baleseteknek balkövetkeztetése csak úgy lesz, ha most elcsüggedünk. Ez lenne ránk nézve legkárosabb, és mi több, legszégyenítőbb. Ekkor csakugyan megérdemlenők, hogy mindent veszítsünk. Mert győzni fogunk , honfitársaim... Eddig csak egyes emberek vagy egyes nemzetek állották fel a szabadság mellett, s lenyomták őket: a múlt évben egész Európa egyszerre kiálltotta el ama nagy és szent szót, melly az emberiségnek új megváltója, s Európát nem fogják lenyomhatni. Csak tavaszig ne hagyjuk magunkat, akkor segítségünkre lesz Európa, ámbár én jobban szeretném, ha nem lenne, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI Ю5
