A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Papp József: Adalékok 1849. debreceni helyszíneihez

helyiség.15 Itt a város közlevéltára működött.16 17 A benne kezelt, napi hivatali ügyintézés során keletkezett közlevéltári iratoktól szigorúan elkülönítve tárolták a különleges jelentőségű iratokat, okmányokat, értékeket. A hol titkos levéltár, hol magánlevéltár néven emlegetett különgyűjtemény a Cegléd (Kossuth) utcai épületszámy emeletén, egy nehezebben elérhető, emeleti szobában kapott helyet. 1849-ben itt nyert menedéket, a szent koronát rejtő vasláda. Debrecenbe menekített

nemzeti ereklyénk külön őriztetéséről nem tudnak a források, bizonyára azért, mert a folyosó e középső szakasza néptelen maradhatott akkor is, amikor az emelet többi része, így a Piac utcai (akkor Szabadság téri) közHajdű-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 121

gyűlési teremben, és mellette, a Nagytemplom felé eső helyiségekben Kossuth Lajos szállása és munkahelye igen mozgalmas életet élt. Szabó István szerint „az őriztetés szinte hirdette volna, hogy ott a

17

szent korona van”.

A városháza legidősebb, Városház utcai, 1825/26-ban épült épületéhez csatlakozó három szárny megépítését 1835-ben kezdték el. A majd két évtized alatt kialakult épületegyüttes a huszadik század fordulóján nyerte el mai képét,

15 Az épület használatában ma sincsen alapvető változás, hiszen a földszinten ma is bérelt üzlethelyiségek vannak. Azok közül csupán a főbejárat mellett, a portaszolgálat számára és a Rózsa utcai kaputól a Piac utca felé eső részen, a levéltár részére, továbbá a Kossuth u. felől csatoltak el néhány helyiséget.

16 Szobáiban ma a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár őrzi Debrecen város régi iratait.

17 SZABÓI. 1925. 10. jegyzet

_________________________________________________