A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Papp József: Adalékok 1849. debreceni helyszíneihez

utcáit és telkeit.12 A körút felső, kelet-nyugati irányú „áttörése” (Hunyadi utca) miatt, a Rákóczi utcától a Mester utcáig szinte teljes egészében átépült a belváros, és az új út további szakaszainak megvalósítása is mélyreható városszerkezeti változásokkal járt mindkét oldalon. A hagyomány ereje az átépített részekre, megváltozott állapotokra is átörökítette a régi megnevezéseket. (Például a Csapó utca mai, nyílegyenes szakasza, ma is „Csapókanyar” megnevezéssel ismert.) Ugyanígy, az időközben átalakított és sok esetben funkciót váltott épületekben külön kutatást igényel a szabadságharc debreceni helyszíneinek azonosítása.

120 Papp József: Adalékok 1849. debreceni helyszíneihez

A szent korona a városházán

A szabadságharc egyik vészterhes időszakában, az országgyűléssel és a kormánnyal együtt a szent koronát is kimenekítették Pestről, amely így öt hónapig, 1849 januárjának első napjaitól június 5-éig Debrecenben nyert biztos menedéket. A források megegyeznek abban, hogy az ereklyéket rejtő vasláda Kossuth Lajos szállása közelében a városházán, a város magánlevéltárában volt elhelyezve.13

A korabeli rejtekhely elképzeléséhez, beazonosításához tudnunk kell, hogy az 1844. őszére minden szempontból készen álló új városháza nem teljesen azonos a ma láthatóval. A mai Piac utcai főkapun és Kossuth utca felőli oldalkapun kívül akkoriban még a Rózsa utca felől is be lehetett kocsival hajtani a belső udvarra.14 Az épület négyszöge által körbezárt udvarra nyitott körfolyosók néztek az emeletről. Innen, kisebb előterekből nyíltak az irodák. A ház földszintjén utcára nyíló irodai ablak alig volt, mivel az épületegyüttes földszintjének utcai részeit, a Rózsa utcai kaputól kiindulva, a Piac utca és Kossuth utca teljes hosszában, bérbe adott üzletek foglalták el. Mindössze a Városház utcai épületszárny alagsori helyiségeiben, valamint a Rózsa utcai kapu és a Városház utca közé eső földszinten nem volt üzlet12 Aczél Géza főmérnök terveiben még a Varga utca vezetett volna fel a hídra.

13 SZABÓ I. 1925. - Vö.: MÓDY Gy. 1949. 79.

14 A századunk első éveiben beépített kapuáthajtót (ma a levéltár igazgatói irodája és

előtere) a Rózsa utcai járda felől és az udvari lépcső oldalain két-két, funkciótlan kerékvető kőgömb jelzi.

______________________________________________________