A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Antal Tamás: Egy huszadik századi magyar polgár Sesztina-Nagybákay Jenő

A debreceni polgár Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 293 1905-ben - abban az esztendőben, mikor megbukott a Szabad­elvű Párt éppen 30 évi országvezető tevékenysége után - a Magyar Aruvédő Egyesület elnöke lett Sesztina Jenő - folytatva édesapja pél­dáján a magyar ipar támogatását. Ezen minőségéből adódóan döntött úgy, hogy egyes vállalatok felkarolását saját kezűleg végzi. Az egyik ilyen vállalkozása Baloghné Békéssy Rózsi szappanos üzemének jelentős tőkével való megtámo- gatása volt, mivel nem hagyhatta, hogy a nagy múltú „debreceni habos szappan” (története a XVI. századig nyúlik vissza) anyagi gondok mi­att végleg eltűnjön a piacról. így jött létre a Békéssy Rózsi és Társa Szappangyár, mely kereskedelemben Erdéllyel, Galíciával és Bukovi­nával is tartotta a kapcsolatot18. Maga a gyár a Külsővásártér 3-4 sz. alatt volt, reklámfelhívásuk így hangzott: „Hazafiasán cselekszik az a magyar asszony, aki külföldi áru helyett a Debreceni első szappan­gyár Békéssy Róza és Tsa [Sesztina Jenő] szappanait vezeti be ház­tartásába. ”19 A másik ilyen irányú cselekedete akkoriban Flegler György nehéz anyagi helyzetben levő réz-, nikkel- és vasbútorgyárának 25 ezer К alaptőke bevonásával részvénytársasággá való alakítása volt 1905-ben. Első elnöke Csanak János lett (1907-ben maga Flegler kilé­pett a cégtől). A vállalkozásba hamarosan a Sesztina-cég több alkal­mazottja is beszállt összesen 50 ezer K-val, ill. az Ipari és Kereske­delmi Bank, és annak elnöke, Löfkovits Márton, valamint további ma­gánszemélyek20. Hamarosan a gyár új épületet kapott az Ispotály mel­lett és új nevet is: Debreceni Vas- és Rézbútorgyár. Ettől kezdve nem volt szükség a Debrecenbe való vas- és rézbútor-behozatalra. Sesztina Jenő rajongott a természetért, a madarakért. Ezzel magyarázható, hogy 1904-ben hozzásegítette Kühnel Józsefei az Első Magyar Fészekodugyár megalapításához, amely kezdetben Baranyakárászon működött. 18 Nagybákay Antal Zelmos: Az „Első Debreceni Gőzszappangyár” története, in: Olaj Szappan Kozmetika. 1991. XL. évfolyam 1. sz. (jan-márc). 29. p. és Nagybákay (Rickl) Antal: i.m. Ш. 6. p. 19 Nagybákay Antal Zelmos: Az „Első... i.m. 29. p. 20 Nagybákay (Rickl) Antal: i.m. III. 7-8. p. _____________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom