A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A debreceni városi bíróság szervezete és működési rendje a XVIII. században

jogállásával, a városi társadalomban betöltött vezető szerepével, többségi nemes származásával, egyöntetűen legvagyonosabb cívis voltával, következetesen keresztyéni gondolkodásával, személyes polgári erényeivel emelkedett ki a debreceni közösségből,7 hanem latinos műveltségén, világlátásán alapuló tájékozottságával, jogban jártasságával, sőt egyes tagjainak nagyon is alapos jogismeretével. Tudunk a szenátorok könyvvásárlásairól, az 1746-ben meghalt Tóth István szenátor könyvtárnyi hagyatékáról, a külföldi szakkönyveket olvasó, tudásban a kollégiumi professzorokkal vetekedő városvezetőkről (közülük is legkiemelkedőbbek a Domokosok vagy a sokáig első szenátor Szeremlei Sámuel).8 Köztiszteletben állt a szenátorok általános nyelvtudásán (a latinon kivül 1-2 nyelv) túltevő Szentgyörgyi Péter szenátor, aki pl. a bírósági tárgyalásokon románul „interpretált” vagy éppen cigányok vallomását fordította.9

Jogi ismeretekkel a magisztrátusban számosán rendelkeztek, de ezt a tudást — protestánsok lévén - а XVIII. század második feléig csak külföldön szerezhették meg, mert az egri katolikus jogakadémiára nem iratkozhattak be, a nagyszombati egyetemen pedig csak 1761- től tanulhattak. 1742-től megindult ugyan a Debreceni Kollégium Akadémiáján is a jogi oktatás (Szilágyi Tönkő István természetjogot, nemzetközi jogot adott elő, Maróthy György római köz- és magánjogot, perjogot oktatott), de csak a diákság filozófiai, történeti ismereteinek kiegészítéseként, s nem jogászképzési céllal.10 Tudunk a nyelvismeretben is legjelesebbek közé tartozó főbírók külföldön (Domokos Márton Utrechtben, Halléban, Domokos Lajos Németországban, Franciaországban, Hollandiában) végzett jogi illetve teológiai tanulmányairól, s a magyar perjogban Pesten szerzett gyakorlatukról. Felkészültségük olyan szintű volt, hogy még magát Mária Teréziát is bosszantotta a debreceniek okosan érvelő, de az udvar törekvéseit

8 M. Antalóczy Ildikó: A debreceni városi bíróság...

7 Rácz István-. Protestáns patronátus. Db. 1997. 87-89.

8 Zoltai Lajos: Képek a debreceni régi családi életből. Db. 1935. 4., Rácz /.: i. m. (1997.) 87-90.

9 HBML. IV. A. 1018. e. 6. k. 280. (1747. ápr. 29.)

10 Mezey Barna (szerk.): Magyar jogtörténet. Bp. 1996. 42., A debreceni kollégiumban folyó jogi oktatásra ld.: Nagy Sándor: A jogi oktatás és szervezete a debreceni Református kollégiumban 1742-1914. Jogtörténeti Értekezések. 14. (szerk.: Kovács Kálmán) Bp. 1984. 155-187., Uő: Fejezetek a hajdúvárosok és a hajdúkerület büntetőbíráskodásából. HMÉ. VII. (szerk.: Nyakas Miklós) Hajdúböszörmény, 1987.

86., Tóth B.: i. m. 79., 91-96.__________________________________________________