A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Tóth Ágnes: A kaszinó szerepe a reformkori Debrecen életében
84 re és a téli disznótorokra korlátozódtak. Debrecen felső rétegét a vizsgált időszakban a városba beköltözött vidéki földbirtokosok, helyőrségi szolgálatot teljesítő katonai tisztikar, a tiszántúli kerületi tábla tagjai, a 12 tagból álló városi tanács, a 60 tagú választott hites közönség és egyéb városi tisztviselők alkották. Ide tartoztak még az egyházak lelkészei, a kollégium tanárai és egyéb tanítók, a kis létszámú ügyvédi és orvosi kar, néhány mérnök és gyógyszerész. Ide sorolhatnánk még a helyi polgárság néhány prominensebb személyiségét. Néhányukban megfogalmazódott a családi összejöveteleknél magasabb színvonalú társas együttlét iránti igény. Eljutott a pesti kaszinó híre is a városba. Annak céljaival egyetértve, felvetődött egy kaszinó egyesület alapításának a gondolata. Ebben elöljártak Simonffy Dániel városi főügyész, Poroszlay Frigyes későbbi polgármester, Dömsödy Gábor és Nánássy Gábor tanácsnokok, Sárváry Ferenc ügyvéd, vagy említhetnénk a vidékről beköltözött birtokosok közül a Budaházy, Komlóssy, Kálmánczhelyi, Dömsödy, Fáy és Sápy családok tagjait. Megindult a tagtoborzás aláírási ívek kibocsásával 1833. januárjában ezzel a felhívó szöveggel: „Városunk csinosabb társalkodást kedvelő Lakosai, egy olyan Intézet szükséges voltát, hol ki ki rendes foglalatosságaitól üres óráiban, akár Újságok s más folyó írások és jó könyvek olvasgatásával, akár más tisztességes időtöltésre szolgáló Játékokkal, akár pedig gondolatjainak másokkal való közlésével magát mulathassa, közönségesen érzik. Ezen közkívánságról való meggyőzettetés indította az alól írt Társaságnak eddig egyesült Tagjait arra, hogy az érdeklett Intézetnek első talpköveit letegyék, s az abban való beléphetésre - nem tekintve a polgári helyheztetések különbségeire - illő tisztelettel meghívjanak.” 13 A szervezés részvények jegyzésével történt, melyre a tagok évente 12 pengőforint fizetését vállalták. Az alakuló ülésre 1833. március 3-án került sor 150 részvényes taggal az Andaházy-Szilágyi féle ház emeletén. „Eljővén ezen városra nézve a mai nappal azon szerencsés időpont, melyben az itt már pallérozott városok példája után összve lépett Casino Egyesület az első közgyűlést tarthatta”.14 Tóth Ágnes: A kaszinó szerepe a reformkori Debrecenben 13 HBML. X. 1.2. Felhívás 1833. január 1 14 HBML. X. 1. 1. 1833. március 3
