A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története
ra. Dr. Gargya Gyula körzeti orvos jelentette 1962-ben, hogy a. cigánytelep 5-6 évvel ezelőtti lakosságának csaknem a fele a szomszédos Déli Lucernás városrészben lévő Móra Ferenc, Erkel Ferenc és Bél Mátyás utcákra költözött el, az ott felépített házakba. A régi házak faanyagát elvitték, a falomladék nagy része ott maradt, a terület a rom és szemét lerakó helyévé vált. A megmaradt házaknak csak egyharma- da rendes kívül és belül, nagy része - különösen külsejében - nagyon elhanyagolt. A rendesebb lakosok lakásukat kívül-belül tatarozták, bemeszelték. A hanyagabbak a tatarozás elmaradását mészhiánnyal, mások a közeli lebontással (ők is elköltöznek az új házhelyre) indokolták. A város főorvos-helyettese a munkaképes cigánynők munkába állásáról jelentette: „a hajdúböszörményi cigánytelepen a munkaképes illetve a csökkent munkaképességű nők felmérése a szoc. pol. előadó szervezésében megtörtént. A telepen 31 olyan nő van, aki munkaképes, ezek közül 16 csökkent munkaképességű. A 15 fő teljes munka- képességű mezőgazdasági munkát szívesen vállalna, a csökkent munkaképességűeket konyhakertészetben lehetne alkalmazni.” A véleménykutatás alapján a szoc.pol. előadó megállapította, hogy háziipari szövetkezeti munkába nem hajlandók bekapcsolódni. „A mezőgazdasági munkába való bekapcsolódásuknak akadálya, hogy termelőszövetkezeteink mint munkaerőt nem fogadják őket, másrészt kitartásuk a zárszámadásig nincs meg.”31 A városi intézkedési terv végrehajtásáról szóló jelentés szerint 1963-ban már csak 209 fő élt a Dankó telepen 37 kunyhóban. Elítélően jegyzi meg a jelentés, hogy a telepet körülvevő lőne nevű növény olyan bűzt áraszt, hogy nehéz kibírni. A városi tanács a szociális követelményeknek meg nem felelő cigánytelep felszámolásához kérte a termelő üzemek segítségét is. 30 család számára terveztek 5 db. hat lakásos épületet. A telkeket a Bíró Lajos, Bolyai János, Mészáros Lőrinc, Kilián György és a Liszt Ferenc utcában alakították ki. A telkek 300 n-öl nagyságú, a magyar állam tulajdonát képező ingatlanok voltak. A lakások szoba- konyhás lakások lettek, melyekhez betonból épített szeméttároló és udvari WC épült. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV________________________________ 31 Uo. XXIII. 513. ll.d. 1422/1961.sz.
