A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története
Debrecen, 1923. május 3.”21 22 A kiütéses tífusz elleni harccal együtt folyamatosan történt a cigányok átköltöztetése a Szekeres közbe. A súlyos, lázas betegeket a járványkórházba szállították, a többieket otthon ápolták, de a területet őr vigyázta, hogy a lakók otthonukat el ne hagyhassák. A város szalmát és töreket adott vályogvetéshez az igénylőknek, és később fát a városerdőből a tetőhöz, mert az első faigényléseket a képviselők elutasították. így megindult az elfogadhatóbb cigánylakások építése és a kötelező áttelepülés. Ezzel a Keleti temető melletti varjasgödör- cigánytelep és a téglagyárral szembeni putrisor felszámolása is megtörtént. A szakszerű és megbízható fertőtlenítéssel a böszörményi fertőtlenítők nem boldogultak és Budapestről két fertőtlenítő szakember érkezett, akik néhány nap alatt végig fertőtlenítettek minden cigánytelepet és a városban lakó cigányok lakását is megvizsgálták, ha kellett fertőtlenítették, sőt kimentek azokba a lakásokba, ahol meghalt a beteg kiütéses tífuszban és ott is elvégezték a fertőtlenítést. Ezek a megelőző intézkedések és a karanténban tartott lakók őrzése, azok központi élelmezése a városnak több millió koronájába került. A járványt 1923-ban sikerült megszüntetni, de az óvintézkedésekkel a megyei alispán nagyon elégedetlen volt, mert a böszörményi cigánytelepen továbbra is terjedt a tetű, ami a kiütéses tífusz melegágya volt. Ezért a népjóléti miniszter nagyon elmarasztaló levelet küldött Hajdúböszörmény polgármesterének, melyben a rossz körűimér 22 nyékét felszámoló intézkedéseiről postafordultával kérte a jelentést. Ez a helyzet azért alakulhatott ki, - ahogy a dokumentumokból olvasható - mert a cigányok semmit nem tettek környezetükért. Ahogy átköltöztek a varjas és a kaszárnya gödörből, csak növekedett a szemét is, mert több százan laktak együtt jó ivóvíz és WC nélkül. Ahogy 1923 nyarán a fertőtlenítést és tetvetlenítést elvégezték a budapesti szakemberek, őszre már újra eltetvesedtek a telep lakói. A tetű terjesztette a járványt okozó vírust és félő volt, hogy egy újabb tífuszos megbetegedés veszélyezteti Hajdúböszörmény lakosságát. 36 Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története 21 HBML.HbFl. V.B. 74/c. 138.d. 2514/1923.sz. 22 HBML.HbFl. V.B. 74/c. 138.d 2514/1923.sz.
