A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története
30 Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története elutasította, mert a pallérozatlan cigányok továbbra is a vajda irányítása alatt kötelesek a városnak szolgálatot teljesíteni, a név szerint említettek pedig már önálló munkavállalók.12 1844-ben a tűzvésztől való félelem miatt a város mind a hat tizedében a tizedes köteles volt ellenőrizni a kéményeket, különösen a cigányok viskójában a kémény nélküli tüzelést, amit azonnal meg kell szüntetni, aki ezt nem hajtja végre, a közgyűlés elé kell idézni és megfelelő kémény építésére kötelezni. Ugyanez év közgyűlési jegyzőkönyvében olvasható, hogy a fiatal házasulandó cigányok házhelyet csak úgy kaphatnak, ha 16 napot dolgoztak a város javára, s annak napszámbérét befizették a város pénztárába. Aki önkényesen beköltözött, azt a hadnagy a jegyző közreműködésével visszaköltöztette a cigánytelepre.13 A hajdúböszörményi cigányok a város északi szélén a Kaszárnya gödörben és a keleti szélén a temető mellett a Varjas gödörben sátrakban laktak, melynek megszüntetésére 1840 körül a város telkeket jelölt ki a Fürdőkertben és az Újvárosi úti temető mellett. A cél az volt, hogy a cigányok szilárd anyagú házakat építsenek, abban lakjanak és a város lakóinak útját követve a polgárosodás útjára lépjenek. Ez csak elképzelés maradt, mert a cigányok alig építettek szilárd anyagú házakat, zömmel maradt a sátoros élet. Ezért a város vezetősége úgy határozott, hogy ezt a területet a cigányoktól elveszi, mivel nem hajtották végre a lakásépítést 30 éven át, csak egyedül Balogh Mokány János, aki 1874- ben kérte, hogy írják nevére a telket és az árát a városnak megfizeti. Ezt örömmel tette a város, hogy ezzel példát mutasson a többi cigánynak is. A város intézkedései nem sokat segítettek rajtuk, mert még 1889-ben is a város nyugati részén az ótemető melletti gödrök között laktak. Ez a terület telekkönyvezve sem volt, önkényesen foglalták el. A város közbiztonsága veszélyeztetése miatt a rendőrkapitány írásban kérte a cigányok kitelepítését a gödrök közül. Az indítványt a tanácsülés nem szavazta meg, mert birtokvita miatt a közbirtokosság nem engedte át a kijelölt területet, ugyanis az nem volt a város tulajdona.14 12 Uo. V.A. 1/a. 30.k. 1826. 266, 267.sz. 13 Uo. V.A. 1/a. 48.k. 1844. 222, 229, 390.sz. 14 HBML.HbFl. V.B. 72/a. 6. Tanácsülési jkv. 1889/787.sz.
