A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben
284 Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben ütem is, s ezek együttesen lecsökkentették a munkaerővándorlást, ami a 60-as évek végéig zavaró faktorként jelentkezett az üzem működésében. 1870. július 1-től a dolgozók részére bevezették a 44 órás munka hetet, s ez szintén jóhatású tényezőként hatott a munkahelyhez való ragaszkodásban. A kellemetlen tényezők azonban nem számolódtak fel maradéktalanul. A géppark, a néhány importáltán kívül /bár ezek egy része a nyugati országokban már használaton kívül voltak helyezve!/ avult volt, léteztek olyanok is, amelyek még a második világháború idején égtek ki, vagy jutottak a romok alá. Az ilyen vegyes összetételű gépark akadálya lett az ütemes, folyamatos, de főképpen korszerű és rentábilis termelésnek. Az 1970-es évtől a termék összetétel 65 %-ban finomkefe, seprű és meszelő, 7 %-ban műszaki kefe, 26 %-ban fatest / a vakok kefegyárainak, 2 %-ban ipari láda előállítása. Az üzemeltetés számtalan problémája ellenére, mondhatni csak a saját erőből való fejlesztés is eredményt hozott, mert míg 1968-ban 26 134/e Ft volt a termelési érték, addig ez 1972-re 39 981/e Ft-ra emelkedett. A világpiaci árak a 70-es évek folyamán továbbmérséklődtek. A talpon maradáshoz feltétlenül szükség volt a korszerűsítésre. Elsőként / 1972-ben/ a kazánház rekonstrukciója történt meg. Ehhez azonban több évi fejlesztési alap felhasználására lett szükség, ezért is a világpiaci követelményekhez mérten ritmuskésésben, csak a 70-es évek vége felé játszódhattak le a további korszerűsítések. Annál inkább, mert a fizetési feltételek igen szigorúak és feltétlenül konvertibilis tőkés valutával vagy legalább is ilyen árufedezettel lehetett beszerezni. Ilyen alapon 1976-ban azután sikerült egy használt, de modern három fejes karusszel tömő automatát és egy darab kefelevágó, egy darab faipari másoló marógépet, valamint egy darab szerszámélesítő gépet megvásárolni. 1980-ra újabb átszervezés történt az iparágban. A Könnyűipari Minisztérium kezdeményezésére tíz önálló vállalat /ebből kettői szövetkezeti/ csoportosításából létrejött a "Kefe-, Ecset-, Seprűipari Gazdasági Társaság" /KES DT/. Ennek alapítótagja lett a debreceni üzem is. A társaságnak célja, feladata lett a belföldi igény teljes kielégítése,
