A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben

278 Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben hamarosan más külföldi megrendelések is jelentkeztek, nevezetesen; Norvégiából, Svédországból. Ez utóbbi megrendelések teljesítésének időpontjára azonban megtörtént az államosítás (1948. március 1.) Egyébként államosítás alá jutott az ország mind a tíz kefegyára. Ezek összefogására létrehozták budapesti székhellyel a "Kefegyárak Nem­zeti Vállalat"-ot, majd ehelyett a "Kefe- és Seprűipari egyesülés"-t.33 Ezek a szervek irányították a termelést, adták meg a teljesítendő terv­számokat, így azután megszűnt a vállalat(ok) önállósága. A legfelső fokú ellenőrzést a Könnyűipari Minisztérium gyakorolta. A debreceni üzemnek - amely ezidőben az ország legnagyobb ilyen nemű gyára volt -, ekkor 110-120 dolgozója volt.34 A centralizálás nem kedvezett a debreceni kefegyárnak. Az tör­tént ugyanis az "...Egyesülés" profilírozást hajtott végre a tag vállala­tok között. Az államosítást megelőzően a helybeli üzem mindenféle kefét, ecsetet, meszelőt gyártott, méghozzá saját maga által előkészí­tett tömőanyaggal, addig mostantól a "proftlírozás" címszó alatt Deb­recenben megszüntették a seprű és ecset gyártást, ezeket Szegedre he­lyezték. A fogkefegyártást Mosonmagyaróvárra vitték át. A háztartási kefék előállítását pedig Monorra irányították. Az üzem legnagyobb vesztesége azonban abból következett be, hogy itt megszüntették a szőrüzemet és azt Kaposvárra helyezték, s ezt követően onnan kellett magasabb áron visszavásárolni, mint azt elő­zőleg az üzem saját céljaira addig maga állította elő. Mindez azt is je­lentette, hogy az innen elvitt termékekhez szükséges gépeket, felsze­reléseket is elszállították Debrecenből. Itt helyben az un. fmomkefeáruk elkészítése maradt. Ezt azonban csak jelentős veszte­séggel lehetett a megkívánt exportra legyártani, de mivel az ország számára a valutaszerzés elengedhetetlenül fontos volt, így ennek gyártásával nem lehetett leállni. A központ eleve betervezte a veszte­séget, így a ráfizetést ebben az időben, még térítette is. A ráfizetéses termelésre rákényszerített debreceni üzem mellett a többi kefegyár nyereségéből létrehozott központi keretből kárpótolták a debreceni gyárat. Ennek következtében így ez a gyár is - akárcsak a többiek -, részesült az időnkénti jutalmakból, prémiumokból, stb.-ből. 33 Tanulmányok és Források 1976. 184. old. 34 Debrecen ipara 277. old. _______________

Next

/
Oldalképek
Tartalom