A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története
pítésével is népesítsék. A földesurak cigányellenessége azonban ezt sok helyen nem tette lehetővé. Ugyanakkor a belső helyzet megszilárdulásával egy időben egyre szembetűnőbb lett a cigány csoportok kóbor életmódja, s fokozódott a cigányellenes hangulat. Az első cigány- ellenes törvényt I. Lipót hozta, aki a cigányokat törvényen kívül helyezte. Később Mária Terézia rendeletéi előírták a cigányok letelepedését. Ez azonban nem járt a kívánt eredménnyel a cigányok beilleszkedését, asszimilációját illetően. Ezért a későbbi uralkodók is különböző rendszabályokat hoztak rájuk vonatkozóan. Mária Terézia 1761-ben a cigányok asszimilációja érdekében kötelezte a földesurakat, hogy a cigányoknak a letelepedésre házhelyet adjanak, és a cigány szó használatát megtiltotta, helyette „újmagyaroknak” nevezte őket. A problémát már az 1867-es belügyminisztériumi rendelet is felvetette, de megoldás rendelet formájában a cigányok letelepítéséről csak 1916-ban a háború rendkívüli körülményei között született meg. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV________________________________25 Megjelenésük a Tiszántúlon A XVI. századi Szabolcs és Bihar megye területén 1552-től találunk olyan adóösszeírásokat, amelyekből már kitűnik a cigányok jelenléte. Az 1600-as évektől gyarapodtak a cigányok adatait tartalmazó összeírások. Több rendelet és szabályozás látott napvilágot a cigányság életmódjának változtatására, illetve letelepítésükre. A cigányok ugyanakkor ezekben a megyében sem kapták meg a szükséges segítséget a letelepedéshez, s a velejáró életmódváltozáshoz. További probléma volt, hogy a rendeletek nem tettek különbséget a már letelepedett és a még vándorló cigányok között, ennélfogva nem is ösztönöztek letelepedésre,3 akik mint olcsó munkaerők - ha munkát kaptak - többségükben a falvak, városok szélein, sokszor a vályogvető gödrök között épített sárkunyhókban telepedtek le, amely nem volt életmódváltozást ösztönző. 3 Tuza Tibor: Cigányoknak mécsvilága. Hajdú-Bihari Napló LIV. évf. 58.sz.. 1997. márc. 8.
