A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája a 19. század közepén
220 D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája... Uray válasza augusztus végén érkezett meg Debrecenbe és Hajdúszoboszlóra. Kérte, hogy augusztus 31-én mindkét város olyan küldöttséget delegáljon, hogy azok a már megkezdett egyezség végére egyszer s mindenkorra pontot tehessenek. Az ismételten kijelölt debreceni küldöttség tagjai voltak: Szőllősi János főkapitány és helyettes polgármester, valamint Kovács Lajos tanácsnok. A szoboszlói delegációba Borbély Bálint, Teleki László, Túri Mihály és Bihari Bálint jegyző kapott helyet.41 Augusztus 31-én a küldöttségek megjelentek Uray előtt és csodák csodája! - létrejött a megegyezés. A debreceni tanács jegyzőkönyve ezt így rögzítette:42 „Szoboszló város küldöttjei nyílvánították, hogy azon alap elveken és feltételek mellett készült szerződvény szerint, mellyet a két város e tárgybani utolsó értekezése [1847] alkalmával szövegére nézve is helybe hagyott, készek az egyességre.” Az Isten földjének 16 évre szóló ideiglenes szétosztása 1850. szeptember 29-én vette kezdetét. Az egyességet mind a debreceni, mind a szoboszlói tanács elfogadta és kijelölte az Árokszegi (Isten földje) közösen használt legelő egyesség szerinti felmérésére a mérnököket. Debrecen részéről Márton Károly, Szoboszló részéről Bálint József városi mérnökök felmérték a területet, s elkészítették a térképet (2.sz. melléklet). Eszerint „az egész tér, melly eddig Debrecen és Szoboszló Városok által Köznyomásnak használtatott, bele értve a Kösely víz fele részét, az új felmérés szerint tesz 469.070 □ ölet. Ebből az Angyalházi Pusztára vezető 10 öl széles útra kivágódott 9.380 • öl. Maradt tehát 459.690 négyszeg öl, melly a Térképen látható AB vonallal úgy vágódott ketté, hogy egy egy részre 22.845 “ öl esik, melly 1600 • öles holdakra ki számítva tesz 143 holdat, 1045 • ölet.” A két város képviselői november 20-ra tűzték ki a határok kijelölésének ill. az egyesség aláírásának időpontját. Szoboszló város tanácsa azonban november 19-én írt levelében egy ici-picit még kötözködött: nevezzék egységesen a közös legelőt Árokszegnek, nehogy 16 év múlva valaki ne tudja, hogy az Isten földje és az Árokszeg ugyanazt a területet jelöli. A debreceniek rábólintottak a kérésre, s december 3-án és 4-én megtörtént az egyesség kölcsönös aláírása, kicserélése, az árokszegi 41 HBmL IV.B. 1109/a 42 HBmL IV.B. 1109/a Tanácsülési jegyzőkönyv, 1850. 4. kötet. 2757. számú bejegyzés. Bz a bejegyzés rögzítette a szoboszlói küldöttség névsorát is. ___________
