A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája a 19. század közepén
198 D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája... 3. „Hát a határdombok melletti úgy nevezett határutak miképen és hol mennek? egyenesen é a határdombok irányában, vagy pedig azok irányától eltérve?” A debreceniekhez hasonlóan ugyancsak célirányos kérdéseket fogalmaztak meg a szoboszlóiak is. Kérdéseik nem a cselekményre (a termés elpusztítására, a határút felszántására) utaltak, hanem az általuk feltételezett vagy valós jogaik igazolására szolgáltak. Molnár György 78 éves tanú például 42 évig járta a határt és jól ismerte annak minden részét. Ő azt állította, hogy a „határdombok közt nem volt rendes és egyenes út, mert a mostani útnál jóval beljebb járt az akkor (Mikor én ez előtt itt járogattam) az Elep felé, és soha sem ment egyenesen, hanem csavargóit hol egyik, hol a másik határ felé, a mint az ember a sárt és rósz utat szekerével kikerülgethette.” Szalánczi János tanú pedig okát is adta az út tekergősségének: „...azért, mert az elepi oldal laposabb a szoboszlói földnél és a debreceniek minden esztendőben az útig fel szántották a földet, ott tehát első időben igen rossz út lévén, a dombosabb, annál fogva szikkadtabb szoboszlai oldalra csapták az utat, következve a debreceniek megint kiebb az útig felszántották, és így nyomódott az időről időre tovább a szoboszlai határra.” Ferenczi Mihály tanú adatokkal is alátámasztotta az út ide - oda mozgásának a mértékét. „...Tavaly az elepi beljebb járt 10-12 öl- nyivel a mostani útnál. ...másszor meg a szoboszlai föld felé hajlott az út még ennél a mostani útnál beljebb is, ... mintegy 2 vagy 3 ölnyi távolságra.”16 Babosán János vallomása szerint a tavalyi út „mint egy lánczallyányi távolságban17 volt” beljebb Elep felé. Maga (?) József 25 éves tanú magyarázatát is adja annak, hogy miért fordulhatott elő az út folytonos eltolása. „A debreceniek jókor felszokták szántogatni földjeiket minden esztendőben, egész az akkori útig, a szoboszlói föld pedig sokszor parlagnak van hagyva, s vizes időben, a felszántott debreceni föld, mely a szoboszlainál alantabb is van, mint szinte az elvágott ut is, járhatatlanná válván, a dombosabb szoboszlai földre szokták rendszeresen csapni az újabb utat ......ez az oka, hogy ez a mostani ut ennyire a szoboszlai földre van ki nyomva. ...ennél fogva lelkiösmeretesen állítom, hogy itt sem állandó, sem egyenes ut nem 10 1 öl = 1.89 m 17 Láncaljnyi = akkora terület, amely a mérőeszközül használt lánc hossza alá fért. Ez földrajzi területenként változó nagyságú volt. ______________________________
