A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája a 19. század közepén

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV

191

Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája a 19. sz. közepén

(Egy majdnem precedens értékű per története)1

D. Tóth Béla

Az „Enyém, tied, övé - mennyi lármát szüle” - írta Csokonai a 18. században. A tulajdon körül keltett „lárma” végig kísérte az emberiség történetét.

Amióta a vagyon épségét és sérthetetlenségét törvények védik, azóta is időről időre megtörténik, hogy egyesek ilyen vagy olyan indokok alapján semmisnek tekintik a másik ember vagy közösség tulajdonhoz való jogát. Különösen így van ez, ha vélt vagy jogos birtok elvételéről van szó.

Hajdúszoboszló és Debrecen között az 1840-es évek második felében támadt egy különleges birtokper, amelyik a maga korában is példa értékűnek számíthatott volna, ha ..., ha az igazi problémára is ráirányul a figyelem. Ismereteink szerint azonban még a 20. század végére sem igen tették rendbe jogászaink ezt a kérdést. A vita - 20. századi fogalmakat használva - akörül folyt, hogy birtokháborításról, elbirtoklásról van-e szó, vagy pedig csak egyszerű föld foglalásról, amely a tulajdonba való visszahelyezéssel megszüntethető? A kérdést azért kell mindjárt a dolgozat elején megfogalmazni, mert a két peres fél mindvégig óvatosan kerülte annak kimondását, ill. leírását, hogy a lényeget tekintve: elbirtoklásról volt szó. Ha ezt kimondták volna, ha ez a kérdés került volna a középpontba, akkor beszélhetnénk valójában precedens értékű perről. így azonban csak egy nagyon érdekes, sok-sok kitérővel, helybenjárással tarkított jogvitáról adnak számot az iratok.

1 Ajánlom ezt az írást dr Juhász Imre tanár úrnak, aki áldozatos munkájával megteremtette a hajdúszoboszlói múzeumot és sokat tett a város múltjának megismeréséért és megismertetéséért._________________________________________________________