A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Gazdag István: A Debreceni Nemzetőrség története
173 belépésével növekedett, A képviselőtestület végül nem tehetett mást, a kormány utasítására elrendelte a katonakötelesek összeírását. Az önkéntes nemzetőri alakulatok szervezése augusztus végén felgyorsult. A miniszterelnök döntése alapján a nemzetőr alakulatok kijelölt táborokban gyülekeztek, ahol megtörténhetett a felszerelés és folytatódhatott az otthon megkezdett kiképzés. Pápa, Vác, Szolnok és Arad várta a megyékből, városokból érkező alakulatokat. A debrecenieket az aradi táborba osztották be, Máriássy János őrnagy parancsnoksága alá. Az Alföldi Hírlap tudósítása szerint „Nemzetőrségünk tanítása szorgalmasan folyik. Őrnagyunk, Ábrahám, kötelességét a legnagyobb szorgalommal teljesíti; másfelől pedig a kitűnő hadi képzettségű s parancsnoki képességgel bíró jelenlegi dandámoki segéd Golubics Alajos mindent elkövet, hogy nemzetőrségünknek általa oktatott egyik zászlaja, minél tökéletesebb kiképeztetésre tegyen szert.”30 Az önkéntesekből kialakított csapat naponta folytatta a gyakorlatozást. A városi közgyűlés felhívást kapott a hadügyminisztertől, hogy szeptember 3-ig jelentse az aradi tábor parancsnokának a debreceni csapat Aradra érkezésének időpontját és létszámát. A közgyűlés a válasz kimunkálására soraiból küldöttséget jelölt ki. A közgyűlés szeptember 10-én felemás döntést hozott az- önkéntes nemzetőrség kiállításával kapcsolatban: az egész nemzetőrséget önkéntesnek tekintette és sorshúzással döntötte el mikor, melyik század megy a frontra. A lakosság egy része a döntés helyességét vitatta. A szeptember 13-i közgyűlésen ismertetésre került Bihar vármegye levele, melyben önkéntes nemzetőrei számára Debrecentől -melynek lakosai egy bihari szónok szerint legkevésbé harciasak - 500 darab fegyvert kér. Az Alföldi Hírlap megjegyzése „Mintha mondták volna: gyáváknak nincs arra szüksége. Meg volt szorulva a nemes képviselőség. Vagy oda kellett a fegyvereket kölcsönözni, vagy maguknak tartani meg, hogy a csata-térre elvigyék.”31 1848. szeptember 11-én Jellasics főserege átkelt a Dráván, miniszterelnök a dunántúli megyékben népfelkelést hirdetett, szeptember Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 30 Az augusztus 30-31-i közgyűlés az önkéntes nemzetőr csapat kiállításával foglalkozott. Az Alföldi Hírlap újságírójának a megjegyzései: „...sok habozás és kétségeskedés történt. Ennek okai, hogy a. közgyűlésre minden előleges tanácskozás nélkül mennek a képviselők...” Alföldi Hírlap 1848. szeptember 3. 31 Alföldi Hírlap 1848. szeptember 13. _________________________
