A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Gazdag István: A Debreceni Nemzetőrség története

zetőr század megalakítására. Az ünnepi beszédet Péczely József főiskolai igazgató-professzor tartotta.14

A kollégiumi diákok példamutató magatartása sem tudta azonban kimozdítani Debrecen lakosságát megszokott életviteléből. A város vezetősége többször felszólította a polgárokat, hogy jelentkezzenek a nemzetőrségbe, de a felszólításoknak kevés volt az eredménye. A nemzetőrség szervezését nehezítették, sőt akadályozták az országos vezetésben meglévő problémák. Az április 21-én egymásnak ellentmondó rendeletek a nemzetőrség szervezésére-összeírására további zavart és késedelmet okoztak, hiszen az egyik a nemzetőrök azonnali összeírását, míg a másik az összeírás halasztására utasított.15 Debrecen városa azt a praktikus megoldást választotta, hogy a választásra jogosultak összeírásakor írták össze a nemzetőrségre kötelezetteket is. Április 24-én megalakult a központi választmány, amely utcánként öt-öt tagú összeíró küldöttséget választott. Ezek házról házra járva „minden rendű lakosokat, ezek családtagjait, úgy a belső cselédeket, mint a külsőket, jelesen a majorosokat, mezei pásztorokat családaikkal és cselédeikkel együtt fejenként összeírták. Egyúttal összeírták a nemzetőri szolgálatra kötelezetteket is.”16 17 Az 1848:XII. te. alapján a nemzetőri szolgálatra kötelezettekből Debrecenben 12 gyalog és 2 lovas századot állítottak fel, kapitányaik: 1 század (Hatvan u) - Nagy Mihály, 2 szd. (Péterfia u.) - Füvesi József, 3 szd. - Dobray József 4 szd. - Szűcs István, 5 szd. - Sápy Sámuel, 6 szd. - Szántay József, 7 szd. - Pfanschmid Károly, 8 szd. - Révész Bálint, 9 szd. - Szőllősy János, 10 szd. - Szilágyi Lajos, 11 szd. - Blaskovics Kálmán, 12 szd. - Nagy Lajos. A lovas századok kapitányai: Csapó János, Kaffka Károly és Kálmánczhelyi Gábor}1 A századok élére volt katonatisztek kerültek, az altisztek diákokból és obsitos katonákból verbuválódtak. A debreceni nemzetőrök ünnepélyes eskütételére a Szabadság téren került sor 1848. június 4-én. A gyalogosok parancsnoka Ábrahám Ádám őrnagy, a lovasoké Kézy László ny. huszárszázados. A belügyminiszternek küldött jelentés szerint a debreceni nemzetőrség létszáma 2893 fő, eb14 Kiss S. i.m. 55.

15 A nemzetőrség szervezésében meglévő ellentmondásokat országos tapasztalatok alapján mutatja be Urbán A. 55-60.

16 Balogh 1. i.m. 479. A nemzetőri szolgálatra kötelezettek névsora nem található meg a megyei levéltárban. Szolgálatra zsidók is jelentkezhettek.

17 Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város történelme 1001.

___________________

Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 167