A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A függetlenség napja: 1849. április 14.
160 A függetlenség kikiáltása, az országgyűlés április 14-ei ülése kétségkívül a nemzeti önrendelkezésért folyó küzdelem csúcspontja96 97, Debrecen történetének pedig egyik legdicsőbb, ha nem a legdicsőbb napja. Noha a város a szabadságharc idején nem volt önálló politikai tényező, nem játszott meghatározó szerepet az események alakulásában, a döntő pillanatban a debreceniek tömeges, cselekvő részvétele jelentőséget nyert. E nap kiemelte Debrecent a történelem hétköznapjaiból és a kiemelkedő esemény örökre összekapcsolta városunkat Kossuth Lajos legendás alakjával.98 Ezért is méltó az emlékezésre, az ünneplésre. Ma már tudjuk: a debreceni határozat időlegesnek bizonyult. Mint minden csúcspont, a függetlenségi nyilatkozat után is hanyatlás következett; a történelem kereke másként forgott, mint ahogy azt Kossuth és a debreceni országgyűlés többsége remélte. Született még néhány biztató siker (Buda visszafoglalása, a jobbágyfelszabadítás kiegészítése stb.), ám nem sikerült megakadályozni a belső válságot, nem sikerült összehívni az új nemzetgyűlést, elmaradt a várt nemzetközi támogatás és nem lehetett kivédeni a katonai vereséget. Az udvar még a trónfosztás tényének megismerése előtt elhatározta, hogy az orosz cárhoz fordul segítségért99; az orosz sereg beavatkozásával létrejött túlerő aztán leverte a magyar szabadságharcot.100 Éppen ezért e visszatekintés címe után történelmi távlatban, gondolatban - a keserű Bényei Miklós: A függetlenség napja: 1849. április 14 ben a Révész-féle korrekciók figyelembe vételével: Függetlenségi Nyilatkozat 1849. Debrecen, 1999. - Értékelése, elemzése: Varga Z. i.m. 467-470.p; Révész I. i.m. 432-443.p. (a korábbi értékeléseket is bemutatja, bírálja: 410-421.p., a 435. oldalon felsorolja az 1952 előtti kiadásokat); Beér J.-Csizmadia A. i.m. 106-113.p.; Deákl. i.m. 277.p.; Szabad, 1998. 110-11 l.p.; Szabad, 1999. 14. p.; Kosáry Domokos: Európa és Magyarország. Nemzetközi és hazai erőviszonyok 1848-ban. = História, 1999. 3.sz. 5-7.p. 96 Vő. Kossuth Lajos levele Jósika Miklóshoz, 1859. dec. 20. = K.L.: Irataim az emigráczióból. 2.köt. Bp., 1881.93.p.; Varga Z. i.m. 387., 473.p. 97 Beksics, 1883. 119.p.; Kónya J. i.m. 497.p.; Révész I. i.m. 426-427.p.; Spira, 1959. 483-484.p.; Spira, 1979. 374-375.p.; Daniss-Orosz, 1999. 21.p. 98 Dankó I. i.m. 16.p. 99 Szabad, 1977. 161 .p.; Spira, 1983. 154.p.; Gergely A. i.m. 278.p.; Csorba L. i.m. 234.p.; Gáborjáni Szabó B. i.m. 46.p. 100 A Függetlenségi Nyilatkozat hatásáról, az április 14-e utáni fejleményekről: Varga Z. i.m. 456., 472-473.p.; Révész I. i.m. 444-452.p.; Spira, 1959. 486-583.p.; Varga J. i.m. 539-540.p.; Szabad, 1977. 160- 162.p.; Spira, 1979. 378-434.p.; Gergely A. i.m. 280.p.; Csorba L. i.m. 233-234.p.; Gáborjáni Szabó B. i.m. 47-48.p.; Szabad, 1999. ___________
