A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A függetlenség napja: 1849. április 14.

144

korábban kezdődtek. Március derekán jutott el Debrecenbe az új császár, Ferenc József által március 4-én aláírt olmützi manifesztum és a két nappal később kihirdetett centralizált, abszolutista birodalmi alkotmány híre.3 A hivatalos lap, a Közlöny 18-án a hazánkat érintő paragrafusokat publikálta is,4 majd a két dokumentumot a hónap végén magyar fordításban teljes terjedelemben közzétette5. A január eleje óta itt ülésező népképviseleti országgyűlés és a kormány szerepét betöltő Országos Honvédelmi Bizottmány6 tagjai megdöbbenve értesültek Magyarország területének szétszabdalásáról és a magyar állami lét megszüntetéséről. Az uralkodó és környezete, főleg a magát erőfölényben érző hadvezetés ugyanis ily módon hozta tudomásukra, hogy félresöpri az áprilisi törvényeket, hogy a nemzeti önrendelkezésért harcoló magyarság képviselőivel nem óhajt tárgyalni, hogy a békealkudozások előtt minden kapu bezárult.

A magyarországi politikai vezetőréteg, közelebbről a parlamenti képviselők és a felsőház számára a történelmi jog önhatalmú megsemmisítése, a területi-közigazgatási beolvasztás elfogadhatatlan volt, azt a magyar nemzet megalázásának tartották.7 A válaszlépést

Bényei Miklós: A függetlenség napja: 1849. április 14

Reform és forradalom 1790-1849. Debrecen, 1998. 230-233.p. - A legfrissebb, tömör áttekintés: Gáborjáni Szabó Botond: A Függetlenségi Nyilatkozat előzményei, elfogadása és hatása. = Függetlenségi Nyilatkozat 1849. (Debrecen, 1999.) [45-46].p.

3 Létrejöttéről: Schiitter, Hanns: Versäumte Gelegenheiten. Die oktroyierte

Verfassung von März 1849. Zürich-Leipzig, 1920.; Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. 2.kiad. Pest, 1872. 2.köt. 399- 401.p.; Beér János-Csizmadia Andor: Bevezetés: = Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp., 1954. 107-109.p.: Spira, 1979. 355.p., Gergely A. i.m. 277-279.p. 1 Közlöny, 1849. márc. 18. 198.p. - A szóban forgó 71-75.§-t közli Horváth M. i.m.402-403.p., Marczali Henrik: A Függetlenségi Nyilatkozat (1849. április 14.) = M.H.: Világtörténelem - magyar történelem. Bp., 1982. 344-345.p. (eredetileg: A magyar történet kútfőinek kézikönyve.- Bp„ 1901.)

5 Közlöny, 1849. márc. 24. 218.p., márc. 27. 225-226.p., márc. 28. 229-230.p. - Később Pesten külön füzetben is megjelent: Az ausztriai császárság engedményezett (octroyirte) birodalmi alkotmánya. Pest, 1849. Länderer és Heckenast. 16 p.

6 Az első népképviseleti országgyűlés működésének debreceni szakaszáról: Borossy András: Az országgyűlés. = A szabadságharc fővárosa Debrecen. 1849 január-május. Debrecen, 1948. 329-384.p.; Beér János szerk.: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp., 1954. 705-860.p. (a továbbiakban: Beér, 1954.). - Az ülések hozzászólásait naplószerűen (a Közlöny alapján) közli Pap Dénes: A parlament Debrecenben. 1-2.köt. Lipcse, 1870.

7 Az olmützi alkotmány hazai fogadtatásáról: Horváth M. i.m, 403-404., 490.p.;