A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Papp József: Adalékok 1849. debreceni helyszíneihez
Dohánygyár Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 135 A Várad felé vezető út és a Gyár (Werbőczy, majd Mónus Illés, később Beloiannisz, most Iparkamara) utca sarkán, a volt „dohányfábrika” épületében is katonai kórház működött a szabadság- harc alatt.62 63 A városba másfél évszázad távoliét után visszatért katolikusok számára 1716-ban kimért telken épült fel a ferences rendiek kolostora. A szerzetesrend II. József rendeletére történt feloszlatása után a telek állami tulajdonba került. Házaiban állami hivatalok működtek. A régi épületek XIX. század végi lebontása után, 1895-ben itt épült fel a királyi törvényszék székháza. A palota Deák Ferenc utcai (Petőfi téri), II. világháborúban rommá vált főépülete helyén lakóház épült. Az Iparkamara utcai megmaradt épületszárnyban székel ma a városi bíróság. Református Kollégium 1849. első felében, a képviselőház és kormányzat egyik legfontosabb működési területe a debreceni Református Kollégium 18lóra elkészült főépülete volt, amelyben csupán az anyakönyvtár helyiségeit nem vették igénybe az ország vezetői. A mai impozáns épület- együttesből akkoriban még csupán a Nagytemplom mögötti, klasszicista főépület állt mai formájában. A képviselőház is ebben az épületszárnyban, az oratóriumban tartotta üléseit. A Kollégiumban székelt a pénzügyminisztérium és az épület földszintjén működött a bankjegy- nyomda is.62 Ismertebb vendégek lakhelyei Kossuth Lajos A kormányfő szállását és a honvédelmi bizottmány elnöki hivatalát a város központjában, a mai Piac utca 20. sz. alatt, az 1844-re 62MÓDYGy. 1949. 81. 63 A mai debreceni egyetemek ősének tekinthető Kollégium helyén a XVI. század közepéig ferences-rendi zárda és iskola működött. _______________________________
