A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Papp József: Adalékok 1849. debreceni helyszíneihez
128 Fehérló41 néven.42 A városi tulajdonú földszintes épületre 1863-ban a helyi neves építőmester, Vecsey Imre építi rá az emeleti részt. Ezt az elegáns épületet adományozta Debrecen városa az újonnan alakult Hajdú vármegyének, 1876-ban, székház céljára.43 Papp József: Adalékok 1849. debreceni helyszíneihez A debreceni csata helyszíne A szabadságharcot lezáró, 1849. augusztus 2-i, debreceni csata helyszínei viszonylag messze estek a város akkori, lakott központjától. A mintegy 3-5 km távolság jól viszonyítható ahhoz a tényhez, hogy a XIX. század végéig a lakóterület külső szélei csupán egy kilométernyire voltak a városházától. A Debrecen észak-nyugati kapuin kivezető utak több nyomvonalon vezettek a belső legelőkre, a zárt (sző- lősjkertekbe, a „házutáni” és a kisnyilasi földekre, illetve országútként távolabbi vidékek felé. A Máta és Újváros irányába tartókat a (Nagy-) Hatvan és a (Nagy-) Mester utca végétől a Köntöskert és Csigekert között, míg a Péterfia kapuja felől az Újkert déli oldala mentén, a Libakert és Vénkert szélén vezette az út a Köntösgátra.44 A lezajlott csata felvonulási területein a Tócó vízállásos legelői, kisebb dombok, művelt szántóföldek, tanyás részek, erdőfoltok, felhagyott agyagkitermelő gödrök, tégla- és cserépvető-kunyhók egyaránt voltak. A mai város (észak-) nyugati peremén, a Tócó folyására merőleges „Köntös gát” (33-as számú Balmazújváros - Hortobágy főút) északi oldalán, az úttól beljebb álló Nagy-Sándor emlékoszlop környéke, a kokaslói tégla- és cserépvetők helye ma ismét nagyrészt rendezés nélküli. A múlt század második felében itt, a Macs felé nyúló részeken épült városi és magántulajdonú téglagyárak már nyomokban is alig léteznek.45 Felhagyott helyükön a régi és új gödrök, dombok 41 A kortárs az utóbbi formát használta. - Vő.: SZŰCS I. 1850. (A debreceni csata) 42 SZŰCS E. 1994. 143, 162. - Vő.: ZOLTAI L. 1913. 296. 43 A Fehérló elnevezés a századfordulón a Piac utca 22. sz. alatt működő vendéglátóhelyet jelentette, majd 1913-tól már a Hunyadi utca (ma Petőfi tér) 1. sz. alatt lévő Tímárházban üzemelő szálloda neve volt. - PAPP J. 1997 (A tímárság ...) 45-46., Debreczeni útmutató 327, 530, 541. 44 Ny-20 45 A városi gőztéglagyár 1881-1949-ig működött ezen a helyen. - Vö.: BALOGH I. 1995.70.
