A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A debreceni városi bíróság szervezete és működési rendje a XVIII. században

együttesen ugyancsak 2/5 részt kaptak, s 1/5 rész jutott a sáfárnak s a városgazdának.20 21

Különféle szakértők is segítették a bíráskodást, leginkább a város szolgálatában évi 200 Ft-ért gyógyító „Medicina Doctor”, a szintén 200 Ft saláriumot kapó patikárius vagy a borbélycéhbe tartozó chirurgusok (seborvosok), nőkkel kapcsolatos ügyekben az „Öreg Asszonyok Társaságába” tömörülő bábák, jóllehet a bírák szerint „a

✓ • .91

bábák nézésén nem lehet mindenkor fundálni”.

A bíróság körüli írásbeli teendők elvégzésére a magisztrátusi hivatalban 4-5 kancellista ímokoskodott fejenként évi 30 Ft-ért, s ők is részesültek a természetbeni javakból. A város titkos levéltárában őrzött iratokat rendszerint valamelyik szenátor felügyelte mintegy mellékállásban, s volt egy második regesztrátor is. Korszakunkban legtöbbször az első szenátor Szeremlei Sámuel inspektorkodott a jegyző- ségtől elszakadni sem tudó Szeremlei József másodállású regesztrátor felett. A korabeli ügyintézést és iratkezelést tekintve funkcióik praktikusan kiegészítették egymást, teljes áttekintést biztosítva az ügyekben. A levéltárnokoskodásért mindketten 25 Ft illetményben részesültek.22

A hivatalsegédi feladatokra, a bíráskodáshoz kapcsolódóan pl. az idézések, törvényes megintések kézbesítésére a tanács 3 „belső szolgát” alkalmazott fejenként évi 33 Ft 20 krajcárért, ami mellé 1 pár csizma is járt. 1743-ban a nagy sár miatt a belső szolgák csizmáinak bonificáltatására (javíttatására) még páranként 1 Ft 42 krajcárt költött a tanács.23

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 11

20 HBML. IV. A. 1018. b. 3. k. 146. (1747. jún. 15.) Komoróczy Gy.: i. m. (1969.)

99., Vö.: Rácz I.stván: A városgazdálkodás. In: Debrecen története 2. k. (szerk.: Uő.) Db. 1981.255-256.

21 HBML. IV. A. 1012. I. d. 17. k. 21. A számadásokban gyakran szereplő városi tiszti orvos az a Buzinkai György volt, aki a városi értelmiségi elittel, Domokos Mártonnal, Szeremlei Sámuellel, Maróthi Györggyel, Szilágyi Sámuellel mintegy baráti alkotóközösségben dolgozva a lakosság erkölcsi nevelését célzó írásokat fordítanak. Vö.: Julow Viktor-Tóth Béla: A debreceni felvilágosodás. In: Debrecen története 2. k. (szerk.: Rácz István) Db. 1981. 394-398., A bábákra HBML. IV. A. 1018. e. 6. k. 422. (1748. aug. 17.) valamint részletesen: M. Antalóczy Ildikó: A debreceni bábák mint törvényszéki szakértők a XVIII. század közepén. Jubileumi emlékkönyv a Dienes László Gimnázium fennállásának 30. évfordulójára. Db. 1996. 149-160.

22 HBML. IV. A. 1012.1. d. 17. k. 20-21. (1744. évi számadások)

23 HBML. IV. A. 1012.1. d. 17. k. 24. _______________________