A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Beőthy Ödön politikai pályafutása

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV

111

Az országgyűlés 1843. május 18-án kezdődött. Beöthy ellenzéki vezető szerepe ezen az országgyűlésen is kétségtelen. Az ellenzék értekezleteinek többségét az ő szállásának kertjében rendezte meg. A vezérszót Klauzállal és Szentkirályi Mórral vitték. Beszédet mondott a magyar nyelv ügyében. Kiállt Vurda Károly (győri káptalani követ) mellett, akit liberális beszédéért támadtak a káptalani követek. Humánumára jellemző, hogy következetes állásfoglalásaiban védelmezi a zsidók ügyét. Közben azonban kipellengérezi a katolikus papi nevelés fonákságait is. Meg is vádolták érte, s vallástalannak terjesztették.

Az országgyűlés eredményeit tekintve a liberálisok félsikereket értek el. Bár korszakos jelentőségű kérdések kerültek megvitatásra (vámkérdés, közlekedésügy, hitel, közteherviselés), de kardinális kérdésekben nem születik törvény. Kimondták viszont a nem nemesek hivatalviselési és tulajdonszerzési jogát, uralkodóvá válik a közélet és

23

az oktatás területén a magyar nyelv, kimondják a közteherviselést. Az eredményekről Beöthy Ödön a vármegye dec. 16.-i közgyűlésén így számol be: ...A rendek nem tagadják ugyan, hogy az 1844-ki törvénycikkek közül némelyek százados kívánatoknak és sérelmeknek vetnek véget, mások pedig az alkotmányba új életet önteni, s azt sarkaiban megerősíteni képesek, azonban „mindezen fényoldalai mellett is a múlt országgyűlésnek kéntelenek... megvallani, hogy az sem óhajtásukat tökélletesen ki nem elégítette, sem a várakozásnak meg nem felelt.... ”24

Beöthy még az országgyűlésről küldte el a tisztújításkor lemondását az alispáni tisztségről. Az 1845. jan. 24-én tartott tisztújítás alkalmával hívei nem választhatták újból, mert nem jelölték. A szabadelvű párt - a főispáni helytartó önkénye miatt - a királyhoz folyamodott. Míg a válasz megérkezett, gyakoriak voltak a két párt között az összeütközések. Az 1845. dec. 18-i közgyűlésen, ahol a felségfolyamodványt akarták megtárgyalni, a feszültség vérengzéssé fajult. A konzervatívok hajdúkkal támadták a szabadelvűeket. A vérengzéseknek a katonaság vetett véget.

23 Bihar megyében egyébként már 1781-ben latin nyelv helyett magyarul beszéltek a megyegyűléseken, és a státutumokat is magyarul szerkesztették. Azonban 1787-től (a kerületi beosztás után ) a hivatalos iratokat német nyelven fogalmazták. Ld. Borovszky Samu 549.p.

24 HBmL. IV. A. l/а. 171,k, 478.p. _________________