A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Beőthy Ödön politikai pályafutása
108 len volt meghátrálni. Egy 1836. márciusi leiratot mint „I. Ferdinánd Ausztria császára és Magyarország e néven V. apostoli királya. I. Ferenc halála után a gyengeelméjű Ferdinánd helyett az Államkonferencia, a dinasztia más tagjai és a föhivatalok vezetői kormányoztak, mégpedig a mettemichi politika szellemében: a haladó erők visszaszorításának erőszakos módja érvényesült. Ennek az erőszaknak volt része a Lovassyék pere is, Kossuth és Wesselényi börtönbe vetése. Az udvar azonban célját tévesztette. Az ellenzéki szellem méginkább terjedt, kaszinók, olvasóegyletek alakultak, ahol állandó téma volt a közteherviselés, az örökváltság, az általános tulajdonjog és a törvény előtti egyenlőség. Ekkor alakultak a konzervatívok csoportjai is, akik magukat „fontolva haladóknak” nevezték. Bihar vármegyében hasonlóan nagy volt a közfelháborodás (Lovassy László a megye szülötte volt) amit tovább erősített az 1839. márc. 15.-én Lajcsák nagyváradi püspök által a vegyes házasságok ügyében kiadott pásztorlevél. Beöthy Ödön a vármegye termeiben ismét hathatósan szólalt fel a protestánsok sérelmei ügyében, s ezt olyan szenvedélyes hangon tette, hogy az egész katolikus papság ellene fordult és szövetkezvén a Tisza-párttal, az 1839-iki általános követválasztáskor Hodossy Miklós ellenében kibuktatták.11 A kormány keze is benne volt ebben. Hatalmas összegeket áldozott ugyanis már az országgyűlés kezdete előtt arra, hogy a haladó szellemű egyéniségeket ne válasszák meg követnek.13 14 Július elején azonban a megye megválasztott követe - Hodossy Miklós táblabíró és Bemáth József szolgabíró a diétán nem küldőik utasítása szerint, hanem meggyőződésük alapján szavaztak, mire visz- szahívták őket, és helyettük két liberális képviselő - Beöthy táblabíró Szendiné Orvos Erzsébet: Beöthy Ödön politikai pályafutása 1830-1848 13 A katolikus papsággal való összetűzésének egyik oka a reverzális intézménye elleni fellépés volt. 1839-ben, mikor megnősült, Lajcsák Lajos nagyváradi püspök meg is intette az egyházat sértő kijelentései miatt. Beöthy válaszában hitet tett szabadelvű fölfogása mellett. Új-Marján 1839. június 27-én kelt levelében megírta: „Egy a világot és minden teremtéseket személyválogatás, fele kezeire nem tekintés nélkül, szeretettel ölelő és boldogító Istennek hite él bennem s ezen legszentebb hitem következtében emberbarátaimat én is felekezetre nem tekintés s személyválogatás nélkül szeretve ölelem..." Ruszoly József: Beöthy Ödön emlékezete. In: Debreceni Szemle, 1997./1.71 p. 14 A váradi káptalan 30000 Ft-ot küldött ezért a választásokra. Ld. Meszlényi Antal: A jozefinizmus kora Magyarországon. Bp. 1934, 387.p. __________________________
