A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Beőthy Ödön politikai pályafutása

105

cikke is kimondta az Akadémia megalapítását. Ez egyszersmind a nemzeti nyelv fejlesztését is jelentette. A magyar nyelvharc kezdeti szakaszának résztvevője volt Sombory Imre biharmegyei alispán, az 1825-27. és 1830. évi országgyűlés egyik bihari követe. Az 1825. nov.

2.-i kerületi ülésen sokak kívánságát szavakba öntve javasolta, hogy a tanítás nyelve minden közép-és főiskolában a magyar legyen. Bihar megyében tehát a reformellenzék álláspontja kerekedett felül. Tanügyi reformprogramja a köznevelés idegen (bécsi) kormányzat kezéből való kivételét, a magyar tannyelvű oktatás megvalósítását, a nemzeti egység megteremtését, a fejlettebb, műveltebb országokhoz való felzárkózás szándékát mutatják.

Beöthy Ödön 8 évi katonáskodás után, 1820-ban tért haza és gazdálkodni kezdett. 6 év múlva Bihar vármegye táblabírájává választották, s mint ilyen szintén magáévá tette a liberális eszméket. Igazi propagálójává 1830-tól válik, mikor követként választották a pozsonyi országgyűlésre (1828-ban - bár a vármegyei rendek túlnyomó része már ekkor óhajtotta volna az alispáni székben látni - csupán azért nem választották alispánná, mert nem volt kijelölve.)

Beöthy megjelenése az országgyűlésen nagy nyereség volt az ellenzékre. Csakhamar feltűnt élénk temperamentumával, fényes szónoki képességével: „ Most is előttünk áll a kis ember, alacsony, vaskos termetével. Korán őszült sárga-fejér hajszálai, fejér szemöldöke, kipödrött, rövid bajusza, villogó eleven szemei olly tekintetet kölcsönöztek kerek arczának mint egy oroszlánfő... S midőn szónokolt, többnyire hátraveté e kis oroszlányfőt izmos rövid nyakán. Keresztbe fonta karjait, mint Napóleon, s csak a szónoklat leg szenvedélyesebb helyeit kísérték keze árnyazó mozdulatai..."6 Jellemezte a kortárs publicistapolitikus, Csengery Antal.

Az 1830.évi országgyűlés igen rövid ideig tartott. A tárgyalások központjában a vallásügy méltányos megoldása állt. A kormány

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV

6 Ld. Csengery Antal: Magyar szónokok és státuszférfiak, Pest, 1851. 21.o. Ugyan a követek magatartását nagymértékben befolyásolta a megyei közgyűlés instrukciója - csakis ennek megfelelően nyilatkozhatott, ez az instrukció azonban a főbb célokat és feladatokat jelölte meg. így Beöthy is viszonylag szabadon indokolta álláspontjukat, vagy kapcsolódott az újabb módosító indítványokhoz. Egyébként mint a bihari ellenzék elismert vezetője - a követutasítások összeállításának is részese volt. Vagyis az esetek többségében saját elképzelései mellett emelhetett szót a diétán.

______________