A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Beőthy Ödön politikai pályafutása

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 101 Beöthy Ödön politikai pályafutása 1830-1848 Szendiné Orvos Erzsébet 1796. dec.-ben, mikor az országgyűlés a rendi sérelmek szoká­sos ismétlése mellett kézséggel ajánlott fel újoncokat és rendkívüli segélyt a Habsburgok forradalomellenes céljaira, akkor született Nagyváradon Beöthy Ödön, későbbi Bihar vármegyei alispán és követ, akinek életét és politikai pályafutását kívánom bemutatni dolgoza­tommal. Ezzel egyszersmind Bihar vármegye reformkori történetét is végigkísérem, hiszen az ő élete egybeforrott a vármegye életével. A Beőthyek - a Komáromy, Bernáth, Csanádi és Haller család­hoz hasonlóan azon bihari nemesi családok közé tartoztak, akik libe­rális elveket vallottak. Olyan régi családról van szó, amely már 1447- ben a budai országgy ülésre bihari követként küldte Lászlót, de alispán volt édesapja, Beöthy László (1804), nagyapja, Beöthy Mihály (1760), nagybátyja Beöthy János (1783) és unokaöccse Beöthy Andor (1879- 93) is. Politikai szerepük mellett katonai pályájuk sem volt elhanya­golható. Beöthy Ödön is 16 éves korától kezdve katonáskodott (1812- 1820). Először a Váradon toborzó Chiemayer-huszárokhoz állt be, s mint huszárkadét küzdött Lengyelországban az oroszok ellen. Néhány hónap múlva hadnagy, majd a Pozsonyban felállított könnyű lovasok­nál főhadnagy lett. Részt vett a lipcsei csatában, majd Lengyelország­ba ment, s onnan tért vissza 1820-ban. Köztudomású, hogy a biharvármegyei szabadelvű párt létre­jötte az ő műve. Olyan harc élén állt mint nemes, mely objektíve a kapitalista viszonyok megteremtését célozta és amely éppen a nemes­ségnek, mint osztálynak megsemmisítését eredményezte. Olyan el­lentmondás ez, mely jellemző volt a korabeli Magyarországra, ezért

Next

/
Oldalképek
Tartalom