A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Adalékok Széchenyi István és Bihari vármegye reformkori kapcsolataihoz
92 Bényei Miklós: Adalékok Széchenyi István és Bihar vármegye... Barabás Miklós (1810-1898) pár hónappal korábban, 1835 végén költözött Pestre, egy hosszabb, közel két esztendős itáliai tanulmányút után. A gróf többször meglátogatta a műtermében, felismerte tehetségét és a művészettörténet megállapítása szerint a fiatal székely mester „hírnevének kibontakozását Széchenyi hathatós támogatása is segítette.” A művész életrajzírója, Szvoboda D. Gabriella úgy ítélte meg, hogy „közbenjárása Bihar megyénél [...] különös jelentőségű.”12 Széchenyi segítségéről Barabás Miklós is megemlékezett önéletrajzában, bár kissé fura interpretálásban: szerinte ugyanis a bihariak kérésére „A gróf [...] humoros levélben” ajánlotta őt.13 Kétségtelen, a saját testalkatát és arcvonásait illető sorok felfoghatók élcelődésnek, öniróniának is, ám Széchenyi idézett levelének egészét másfajta hangvétel jellemzi: a szerénység és az öntudat egysége, a praktikusság, itt-ott az emelkedettség. Széchenyi válasza 1836. február 17-én érkezett meg a bihari megyeházára és a február 22-én megnyílt közgyűlésen olvasták fel. Csaknem közvetlenül előtte (a 48. számú jegyzőkönyvi pont alatt) tárgyalták Beöthy Ödön levelét, amelyben kitért a megtiszteltetés elől. Nem tehetvén mást, a rendek elhalasztották követük képmásának elkészítésétől 2.) A másik portréra vonatkozó bejegyzés (53. pont) teljes szövege a következő. Gróf Szécsényi István folyo esztendő Böjt elő hava 11-kéről a’ Megye Rendel részéről képmássának birhatása eránt az 1835ik esztendei 251 lik szám alatt költ megkeresésre válaszolja, hogy ő a ’ Megye Rendelnek ezen kívánságát jutalomnak nem tekintheti, mert jutalmazásra ok nintsen, 's a’ menyiben a’ Hazafi tiszta szándéknak ösztöne nehogy határon túli finnyássággal vádolodjon képének lemásoltatását ellenezni nem fogja; - a’ meg keresés következésébe a ’ dolognak eszközlésbe vétele eránt Írja, hogy az Ország Gyűlésének folyamatja alatt az meg nem ban Orsóvá volt az elsődleges tartózkodási helye; vő. Széchenyi István: Napló. Bp., 1978. 820-821.p. 12 Szvoboda D. Gabriella: Barabás Miklós 1810-1898. Bp., 1983. 32.p. - A Széchenyi által is említett, 1834-35-ös itáliai útjáról: 22-29.p., a pesti letelepedésről: 30.p. 13 Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza. Kolozsvár 1944. 138. p.; megismerkedésükről: uo. 137. p. - a szóban forgó részlet olvasható a nemrég közzétett válogatásban is: Barabás Miklós önéletrajza. Kolozsvár-Napoca, 1985. 104.p.
