A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a hajdúkerületi törvényszék előtt indított bűnügyekben
54 Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a ... nek, orvosi bizonyítvánnyal igazolt sérülése miatt, 10 ft sérelmi díjat fizessen meg.78 1863. november 6-án a hivatali hatalmával visszaélt dorogi csendbiztos ügye került a törvényszék elé. Egy szappan lopással gyanúsított nőt a csendbiztos úgy hallgatott ki, hogy a kezét hátraköttette és többször megütötte. E fenyítést érdemlő cselekménye miatt hivatali állásától azonnal felfüggesztendő lett volna - állapította meg a törvényszék az ítéletben - miután azonban arról már korábban „önként lelépett”, ezért elegendőnek találta annak kijelentését, hogy állására eddig is érdemtelen volt és végképpen alkalmatlanná vált.79 * Az ezt követő közel öt év alatt egyetlen panasz sem érkezett a Hajdúkerülethez ütlegelés alatti vallatás miatt. Csak 1868. július 4-én tárgyalt a törvényszék ismét ilyen ügyet, az akkori nánási csendbiztos hivatali hatalommal visszaélését. Az ítélet szerint beigazolódott, hogy lopás gyanúja miatt befogott két asszonyt 1868.január elején a hivatalos órák eltelte után vett vallatás alá a csendbiztos. Őket az oda rendelt börtönőrrel korbácsoltatta, egy csendkatonával pofoztatta, maga pedig pisztolya tusájával és pálcájával ütötte, lábával rugdosta. Majd a hideg folyosóra kivitette, ott ingre vetkőztette, vasra verette s ismét úgy megkínozta őket, hogy az orvosi igazolás szerint, mindkét nő több napon át gyógykezelésre szorult. A törvényszék álláspontja szerint „vádlott magát önkényüké vizsgálóbíróvá tette és a jogosult tisztviselőknek is megtiltott kínzási kényszereszközöket vett alkalmazásba. A fennálló törvények megsértésével elkövetett visszaéléséért, eddigi példás magaviseletének fü gyelembevételével. a maga megtartóztatására lett komoly figyelmeztetéssel, szigorúan megdorgáltatásra ítélte” a törvényszék s a két asz- szony részére 30, illetve 10 ft fájdalomdíj megfizetésére kötelezte. Az ítélet a kihirdetéskor jogerőre emelkedett, mert sem az ügyész, sem a vádlott nem élt fellebbezéssel. A kerületi törvényszék - az egységes állami bíráskodás megszervezése következtében - működését 1871. december 21-én végleg megszüntette. A most ismertetett ügy volt az utolsó, amelyben kínzással történt vallatás miatt ítéletet hozott. Uo. Büntető perek iratai. 1862.Fasc.5.C.N°162. Uo- 1863.Fasc.5.D.№246. Uo. 1868.Fasc.5.J.N°177. 78 79 80
