A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Forrásközlések - Radics Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története
315 egyezett bele és kimondta a térrendezés végrehajtását. A közgyűlés Csonkánénak a jóval értékesebb, 7991 v. forintra becsült Harmincados-házat kínálta fel (a mai Batthyány ucca 8. sz. alatt, Darvas Béla tulajdona) az 5604 v. forint értékű házáért, ha a különbözetet megfizeti. Miután így a cserét a Csonka-család elfogadta és az udvari kamara is hozzájárult, a szerződést megkötötték. A telek nagyobb részével az uccát, illetőleg a régi Répapiacot bővítették, amelyhez az új Век-ház megett dísztelenkedő őrzőházat, tipografusi provisor-lakást és Szűcs György udvarát is hozzácsatolták. E kiszélesített térre tervezték akkor az új játékszint is. A Csonka-telek többi részéből 21 D-ölet a Kaffka-házhoz, 51-et pedig Kiss Orbán János házához csatoltak, az érték megfizetése ellenében. A házutáni földet is megosztották a volt Meleczky-ház és a szomszédok telkei arányában.112 * A sertésvágó céh 1869-ben a kaputól északfelé új emeletes szárnnyal bővítette cegléduccai házát. Városi közgyűlés engedelmével 1886-ban ezt a házastelket kétfelé osztotta. Kisebbik részét, ahol a húsmérö-székek állanak, magának tartotta meg; nagyobbik részét pedig, az emeletes házat 271 • -öl telekkel 44,000 forintért eladta a 1 1 о Debreceni Első Takarékpénztárnak. Az anyaegyházzá szervezkedett debreceni ág. hitv. evangélikusok e ház emeletén rendezték he legelső imaházukat (1883-89-ben). A Takarékpénztár 1895-ben Kaszanyiczky Endre üveg- és porcellán nagykereskedőnek és nejének Szabó Teréziának adta el e házat 65,000 forintért. Kaszanyiczky illetőségét ajándékozás és osztálylevél alapján 1906-ban özvegye nevére telekkönyvezték. Egyúttal az elővásárlási jogot Tóth Aurélné Kaszanyiczky Irma javára feljegyezték.114 A város a városháza építésével kapcsolatban kisajátítási jogot kért és nyert a Kaszanyiczky-házra. Ez év nyarán kölcsönös megegyezés alapján 180 ezer pengőért a ház csakugyan a városé lett. * Az emberi számítást, ha vis major romba nem dönti, a nyütt, kopott városháza helyén néhány év múlva az építőművészet nagyszerű új alkotása fog felemelkedni. Mint ahogy az ember kinő Hajdű-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 112 Jel. 1843: 170. Tan. Jkv. 1844:378., 2071. és 1846: 146. 1645. sz. 1,3 Tan. hat. 3117. 7970-1869. Közgy. Jkv. 75-1886. А. I. 3. hrsz. 114 Telekjkv. А. I. 4. hrsz.
