A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Forrásközlések - Radics Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története
312 Radies Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története. találkozunk a korabeli káptalani kiadványokon, debreceni ügyeknél is. így Debrecent 1639-ben ő iktatta be a Keczely-ház birtokába. E telkek valamelyikének tulajdonosa lehetett Kozma Ferenc szenátor is.100 Szintén a történelem színpadán szereplő polgár. Mert neki jutott az a szomorú feladat, hogy 1665 telén Debrecenből kirendelt hetiszeresekkel el kellett bontatnia Székelyhíd várát, amely pedig „Erdély felől a török kézbe esett Várad helyett szép és kiváltképpen való kulcsos erősség vala”. Ugyancsak Kozma Ferenc a tanács képében, 1662. Bécset is megjárta, hogy a császárnál a kereskedésben forgó rendek és míves emberék régi vám- és harmincad mentességének dolgát eligazítsa.101 A mostani adóhivatal (Kossuthuccai 4. sz.) udvara keleti részének tulajdonosaként említik a XVII. század közepe táján Bornemissza Istvánt.102 Nemes Bornemissza uram is, ágy ismerjük, vagyonos, előkelő polgár volt; foglalkozására nézve kalmárnak, vagy tőzsémek sejtem. Talán fia, vagy öccse Bornemissza János főbírónak, akinek szépmívű, súlyos arany pecsétgyűrűjét a Dobozy-temető egyik jeltelen sírjában véletlenül találtam meg. A pecsétgyűrű a városi múzeumé. Megint Bornemissza Istvánhoz fordulván vissza, az ő várostörténeti szereplése abban áll, hogy a Kékedy és Fuló nemes családoktól általa 500 talléron és 100 drb aranyon zálogbavett Parlaghy-féle részjószágokat, Parlagh, Sámson, Nádudvar, Püspökladány, Acsád falvakban, Zelemér s néhány alsónyíri pusztában 600 tallérért 1666-ban átengedte az ő városának, Debrecennek.103 Még a XVII. .század végére esik Papp Miklós nevű kalmár szereplése is. Háza, melyet feleségével, Mező Judittal együtt vásárolt 1686-ban, Nagy Péter özvegyétől és gyermekeitől, a későbbi Meleczky-ház helyén feküdt, a városházának „Tolnai-palota” nevű része szomszédságában. Róla írta meg Révész Imre, hogy 1689-ben a török elől Debrecenbe menekült bihari és püspöki magyarok eklésiájok becsesebb ingóságait, ú. m.: úrasztali készleteit, két harangját Papp Miklós hűségére bízták.104 100 Tan. Jkv. 1681: 154.1. 101 Zoltai L.: Debrecen a török uralom végén 49. és 84.1. 102 Tan. Jkv. 1648: 188. és 1669: 484.11. 103 Zoltai: Debrecen birtokainak megszerzése és határának kialakulása. Debreceni Képes Kalend. 1917. 104 Tan. Jkv. 1686: 197., 1696: 436. és Révész Figyelő. 1877. évf. 38. Zoltai: Debrecen a török uralom végén. 138.1.
