A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Forrásközlések - Radics Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története
293 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV aa в ass =aa—s= в polgároktul, akik borukat a város csapszékein kóstoltatták el, építési segedelemül az új bor öreg csebritől 1, óbortól 2 váltóforintot vontak le. A nem polgár és nem nemes debreceni lakosok által idegen helyről behozott bort és pálinkát 1828-ban, csebrenként 2, illetőleg 4 pengő kr. vámmal rótták meg. Ugyanekkor a közgyűlés Nagyálomzugot, Vajdalaposát, Sárosér környékét, Arokrétet, a Gúton és Macson is bizonyos darab földeket helybeli polgárok részére bérbeadatni rendelte. A céheket és helyben lakó nemeseket pedig önkéntes adakozásra hívta fel a városháza építése javára. A felhívás kevés eredménnyel járt. A céhektől csak néhány száz forint jött be. Számottevő összeget, 1000 rh. forintot a máskor is ritka áldozatkészségével tündöklő Andaházi Szilágyi Mihály ajánlott fel, készpénzben és könnyen behajtható két darab adóslevél alakjában. Ahogy a derék nemes úr írta: „a város iránt érzett különös tisztelete és szíves hajlandósága által indíttatva” küldte meg a tanácshoz azzal a jókívánsággal, hogy „legyen a városháza századokon át a közhaszonra és bátorságra tartozó bölcs rendeléseknek és tántoríthatatlan igazságnak kiszolgáltató hajléka”.46 A hatóság a megszorult házipénztár felsegítése végett csakhamar újabb jövedelmi forrásokról kénytelen gondoskodni. Felemeli 1829- ben a quartélyváltságot, az uccaszert és a sáncpénzt kétszeresére; az idegen kereskedők vásári sátorbérét, a piaci vámot szintén nagyobbította; megkettőztette a taksások favágás-díját.47 De a városháza építéséhez csak évek múltán foghattak megint. Holott a kijelölt közházakat, még az Almády-félét is, 1830-ban eladta. Azonban az eladásból befolyt 38,422 vfrtot nem városháza építésére, hanem a régebbi 6 %-os adósságok kifizetésére fordította. Öt év után megint annyi adósságról panaszolkodik a tanács, amennyi azelőtt nyomta a házipénztárt.48 A királyi engedély a második rendbeli építkezéshez csak 1835- ben érkezett le, miután már attól is félni lehetett, hogy az új börtönépület két végén félbemaradt fundamentumokban súlyos kár esik. A régi városháza meglevő része életveszélyes; falai a legközelebbi (1834. évi) földindulás miatt összedőlni készültek.49 Az 46 Jel. 1827:145. 47 Kirb. Jkv. 1829 aug. 29. 48 Rt. Jkv. 1835:507. sz. 49 Jel. 1834: 624.
