A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Forrásközlések - Radics Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 287 Tóthfalussy István kétízben (1589., 1593.) főbíró is. Tar István pedig a kuruc fejedelem Thököli Imre szépapjának, Nagyszombatban lakó Thököli Sebestyénnek hatalmas vállalkozásaiban debreceni üzlettársa. A legtöbb valószínűség Tar István mellett szól. Mert az ő özvegye Posztómetheő Sára 1598 július 15-én Váradon kelt végrendeletében a debreceni Piac uccában, egyfelől Szabó Ferenc, másfelől a Városháza szomszédságában fekvő házát, arany-, ezüstkészületeivel és minden örökségével együtt úgy hagyományozza gyermekeinek: Tar Katának, Annának és Gábornak, hogy házon meg ne osztozzanak, azt el ne adják, hanem csak jövedelmét szedjék. Ha pedig magnélkül halnak el, a ház legyen a debreceni ispotálybeli szegényeké.36 E testamentombeli ház fekvésének meghatározása egyenesen arra a piacuccai házra, a hajdani városháza ama részére mutat, amelyet a nótázott Keczely Sámuel háza féle néven már ismerünk s amelynek 1527-ben Eörsy Tamás, 1561-ben Pongor Gáspár a tulajdonosa. Tar Istvánné gyermekei aligha magnélkül haltak el, mert az ispotály szegényei nem örökölték a házat, amely vagy benősülés, vagy vásárlás útján 1624 körül kerülhetett Keczely Miklós és Gálffy Judit birtokába. Ugyanis ebben az évben szükségét érezte Debrecen város tanácsa annak, hogy néhai özv. Tar Istvánné végrendeletének hiteles párja kezében legyen. Bethlen Gábor fejedelmi parancsára ki is adta azt a káptalan Váradon Gardon Istvánnál őrzött eredetiről. Nem oknélkül történhetett az sem, hogy a Keczely-féle házat, amelynek felét - miként láttuk - fejedelmi adományul kapta Debrecen, másik felét pedig pénzen vette meg, a debreceniek „Tar Kata háza” néven ismerték sokáig. Az 1680-85. évi Diarium többször említi események színhelyéül „a város Tar Kata házát”. Az 1670-80- as évekbeli városi számadásokban is megleljük a „Tar Kata háza” évi bérjövedelmeinek kimutatását.37 Utoljára az 1705. évi futáskor szenvedett könyvnyomdabeli károk felsorolásánál van említés a „Tar Kata nevű városházádról.38 Bökkenő-zökkenő van ugyan abban, hogy a TS. monogrammos kövek a régi városházáról fennmaradt rajz szerint nem a Tar Kata - Keczely-ház falába, hanem a mellette levő Szabó-Vida-Fekete-féle 36 Végr. 7. A végrendelet hiteles másolata helyett csak tartalmának kivonatát találtam meg a levéltárban. 37 Zoltai: Debrecen a török uralom végén. 178.1. 38 Szűcs id. m. III. 716. 1.
