A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Forrásközlések - Radics Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 281 három és fél boltjával együtt, Burgundiában két száraz malomnak és a molnárháznak is felét, 2000 frt értékben Debrecen városa kapta meg. A. malmokat a város mingyárt átengedte Fekete István főbírónak és maradékainak, megtekintvén a közjóért tett sok fáradozásait és különböző szolgálatait. A piac-utcái fél-házat Virginás István fiskális direktor 1639 júl. 25-én adta át Juhos Ferenc főbírónak és általa a város lakosainak. A ház szomszédai ekkor Szabó, aliás Csijfut Ferencné délfelől és Gálffy Judit Keczeli Miklósné észak felől. Az átadásnál jelen voltak: Bonczhidai János káptalani requisitor (akinek háza napkeletről határos volt a város új házával), továbbá Szénást János, az akkor kiváltságos Mikepércs hadnagya (ductora) és a közeli Nyírbagos, Haláp, Sámson, Parlagh néptartó falvakból 2-2 meghívott jobbágy.21 A városi tanács még azon évi aug. 26-án a ház másik felére nézve is megalkudott az öreg Keczelynével ugyancsak 2000 forintban, oly feltétel mellett, hogy a ház kulcsai jövő pünkösdig az özvegynél maradnak.22 A donációs levél, amellyel Rákóczi György a nótázott Kéczely Sámuel házát Debrecennek adományozza, csak 1640 aug. 1-én adatott ki.23 Ezen oklevél és a Gálffy Judittal kötött adásvételi szerződés alapján Debrecent másodszor is beiktatták, most már az egész Keczely-háznak birtokába.24 Apajfy Mihály fejedelem évek múltával, 1667-ben megkegyelmezett Keczely Sámuelnek és visszaadatni parancsolta elkobzott javait. Az elöregedett, szegény éhes emberrel könnyű volt megegyeznie Debrecennek. Erdődi János bíró és Degei János előtt 1667 október 5-én írott levelében a bűneit megbánó öreg hajdú 200 forintért lemondott a piacutcai házhoz való minden jogáról és azt ő maga is örökösen eladta Debrecen városának.25 21 A Keczely-ház átadásánál jelen voltak: Gyöngyösi Miklós, Nagy Máté nyírlugosi, Szilvási Mihály, Kovács György halápi, Barát István, Kiss Gáspár sámsoni, Kádár Miklós és Ormós János parlaghi jobbágyok is. (Tan. Jkv. 1639: 283. és 374-376. 11.) A város a Keczeli-ház öt boltját már ennekelőtte is bírta zálogjogon. (Tan. Jkv. 1633: 767.1.) 22 Tan. Jkv. 1639:291.1. 23 Okmgy. 510. (117.) és Szűcs id. m. I. 302.1. 24 E beiktatásnál a városi tanács részéről megjelentek: Mike Pál, Juhos Ferenc, Nagy István, Tiszta János, Szűts István, Józsa Mihály, Nádudvari István, Szabó András, Szabó Miklós, Lakatos Mihály, Póti Benedek, Eperjesi István és Szentpéteri Péter deák, mindnyájan nemesek. Tan. Jkv. 1640: 591.1. 25 Külb. 262.
