A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekérvényesítési küzdelmei a korai Kádár-korszakban
262 Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági... zó tényezőjét a szövetkezeti parasztság szorgalmas munkájában jelölték meg. Ennek legfőbb feltételét pedig a tagság anyagi érdekeltséget fokozó eszközök, módszerek alkalmazásában látták. Az új agrárproblémák kezelési stratégia formálódásában az 1961-es év jelentőségét az adta, hogy ez volt az első olyan esztendő, amikor az országos párt és állami vezetés egyöntetűen szorgalmazta a tsz-tagok anyagi érdekeltségét biztosító munkadíjazási és munkaszervezési formák minél szélesebb körű alkalmazását. Ebben a közegben a téeszeknek végre nem kellett titkolniuk a de jure alapszabály-ellenes, ugyanakkor a gyakorlat által igazolt kezdeményezéseiket. Sőt, az esetleges megyei, járási ellenállással, akadékoskodással szemben is számíthattak a legfelső vezetés támogatására. Az országos irányítószervek által szőtt védőháló jótékony hatását, erejét példázza az un. nádudvari módszer politikai megítélésének változása. A helyi vezetés tiltólistájáról - mint utaltunk rá - 1960 nyarán került át ez a munkadíjazási mód a szükségmegoldásként megtűrt jelenségek közé. A megyei vezetés véleményének további módosulása azzal függött össze, hogy a földművelésügyi miniszter - előzőleg említett - ajánlásai közé ez a forma is bekerült. (Hozzátehetjük legerőteljesebben ekkor még nem ezt, hanem a terven felüli premizálást javasolták a tsz-eknek.) Mindebből a Hajdú-Bihar megyei vezetésnek is le kellett vonnia a következtetést, amit sürgetett az is, hogy a „Népszabadság” hasábjain megjelent egy - a megyei vezetést erősen bíráló - cikk a nádudvari Vörös Csillag tsz „blokádjáról”. Az immáron elkerülhetetlen önkritikára a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1961. március 7-i ülésén került sor. "A tsz-tagság anyagi érdekeltségének biztosítása terén az elmúlt évben több vonatkozásban komoly hibákat követtünk el. A Nádudvari Vörös Csillag tsz jövedelemelosztási rendszerét hosszú ideig részesművelésnek tekintettük és mint ilyet ellentétesnek a szocialista elosztás elvével. Ezért ennek a módszernek elterjedését elleneztük. Nem ismertük fel idejében, hogy ez a módszer nem részesművelés, mert a tsz-tagok jövedelmük túlnyomó többségét munkaegység alapján szerzik és a 10-20 %o-os részesedés egyes növényféleségeknél csak mint kiegészítő anyagi ösztönzés vehető figyelembe. ”48 49 A módosuló gazdaságpolitikai környezet bátorítólag hatott a Hajdú48 Népszabadság, 1961. február 11. Megszűnt a „blokád” Nádudvaron 49 HBML. XXIII. 2.18.k. Jegyzőkönyv a HBMT. VB. 1961. március 7-i üléséről.
