A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekérvényesítési küzdelmei a korai Kádár-korszakban
256 novemberében a Hajdú-Bihar megyei főügyész arról számolt be a Megyei Tanács egyik vb-ülésén, hogy a tsz-ek nem tartják be az alapszabályt, s ez a jelenség egyre inkább terjed a megyében.33 1959 folyamán, miközben az adminisztratív eszközökkel operáló, az FM vezetői által képviselt problémakezelés nem bizonyult igazán hatékonynak, addig a szűk keretek közé szorított, sokszor csak informálisan érvényesülő helyi ösztönzési megoldások elősegítették a téeszen belüli érdekeltségű problémák feloldását. A korabeli dokumentumok vizsgálata során kiderült, hogy a legfelső politikai vezetés felismerte, ezek a helyi kezdeményezések alkalmasak lehetnek a téeszbe behátráló kis- és középparasztokkal való minimális „kiegyezés” elérésére. E felismerést elősegítette, hogy egyrészt már adva voltak az 1956 októbere után továbbműködő tsz-ek tapasztalatai a tagság anyagi ösztönzésének lehetséges módozatairól, másrészt pedig az MTA Mezőgazdasági Üzemtani Intézetében valamint a Közgazdaságtudományi Intézetben időközben megindult e kérdéskör tudományos kutatása is. Ennek részeként két Hajdú-Bihar megyei tsz - a földesi Lenin és a nádudvari Vörös Csillag - munkadíjazási rendszerét is tanulmányozták. Az értékelések azt mutatták, hogy ha bizonyos keretek között eltérést engedélyeznek a munkaegység-rendszertől vagy éppen a brigádszervezettől, akkor nem felbomlasztják, hanem éppen ellenkezőleg - az anyagi érdekeltségben rejlő erők aktivizálásával erősítik a tsz-t. Az MSZMP-vezetés módosuló állásfoglalása kapcsán bizonyos kényszerítő tényezőkről is szót kell ejteni. A Kádárék által felvállalt életszínvonal-politikának alappillére volt a lakosság kielégítő élelmiszerellátása. A kollektivizálás révén a termelőszövetkezetek váltak az árutermelés fő letéteményeseivé. Elég hamar kiderült viszont, hogy az átszervezés gyors ütemével együtt járó beruházási igényekre az államvezetés nem volt felkészülve. Ebből következően a mezőgazdasági termelés, árutermelés növelésében a nagyüzemi technika mellett még hosszabb távon számolni kellett az emberi munka, pontosabban az emberi munkakedv meghatározó szerepével. Varga Zsuzsanna: A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági... 33 HBML. XXIII. 2. 12,k. Jegyzőkönyv a HBMT, VB. 1959. november 19-i üléséről.
