A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Mónus Imre: A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században
1961-ben az állam, a földhivatal ezt a nagy tulajdonváltozást úgy egységesítette, hogy az 1945 előtti betéteket és helyrajzi számokat megszüntette és 0-val kezdődő helyrajzi számokat vezetett be és teljesen új nyilvántartást (katasztert) állított fel. Erről a földtulajdonosokat nem értesítették, csak a tsz-ekben és a Földhivatalban volt megtalálható egészen a rendszerváltozásig. A föld elvesztésén túl sokszor igásállatot, mezőgazdasági szerszámokat is be kellett adni a tsz-be. A parasztember úgy érezte, hogy teljesen kihúzták a lába alól a megélhetés talaját. Az első években a tsz-ek gazdálkodása sem volt biztató. 1961 évben 648 Ft. volt átlagosan egy tsz-tag havi keresete pénzre átszámítva, de az iparban már 1000 Ft. felett volt a jövedelem. Még ettől is rosszabb volt az átlag 1960-ban, az indulás évében. Nagy volt a szervezetlenség, a földterületek szétszórtan voltak a határban, a tagoknak a bevetett földet is be kellett vinni. Az új tagok nem ismerték a közös munka stílusát, kedvük sem volt hozzá és nagy volt az aggódás az emberek lelkében. Ezekben az első években a korábbi évek jobb időszakának tartalékait élték fel az új tsz-tag családok. Mint minden sérelmet, a föld elvesztését is átvészelték az emberek, vagy legalább is tudomásul vették. A tsz-t csak azok hagyták el, akik más ágazatokban (ipar, kereskedelem) találták meg elképzeléseiket. Összegezve megállapíthatjuk, hogy 1945 és 1961 között nemcsak Hajdúböszörményben, hanem egész Magyarországon többször is változtak a tulajdonviszonyok. 1945-ben Hajdúböszörmény város szántóterületének kis része cserélt gazdát, később 15 %, ez fokozatosan növekedett, 1961-re elérte a 98 %-ot. Nem a klasszikus adásvétel formájában cserélt gazdát a birtok, nem is öröklés miatt, hanem a legújabb kor olyan módszert alkalmazott, ami kényszerítette a tulajdonost a földről való lemondásra az állam, illetve a termelőszövetkezetek javára. „Az államszocializmus során létrehozott szövetkezetek tehát kényszerkollektívák, kényszerszövetkezetek lettek.”20 Az átszervezés idején nem alakítottak új termelőszövetkezeteket, hanem a már működő tsz-ek taglétszáma nőtt meg. 1961-ben a következő tsz-ek működtek a városban: 232 _______________________________Mónus Imre: A birtokviszonyok változása ... 2« Süveges Márta: Szövetkezetek és alkotmányok. Társadalmi Szemle. 1996. 3. 45.
