A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Mónus Imre: A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században
227 tették az igénylést azoknak, akiktől korábban elvették földjüket; 1953 októberétől lehetővé tették a szövetkezetekből való kilépést.11 Az első hetekben megyeszerte kilépési hullám bontakozott ki. A határozat után minden hajdúböszörményi termelőszövetkezetből több kilépő volt. Az Alkotmány Termelőszövetkezet helyzete nagyon megrendült, mert onnan léptek ki legtöbben.12 Erről az időszakról Hajdúböszörmény Város Tanácsi Végrehajtó Bizottsága jegyzőkönyve így ír: „Az Alkotmány tsz-ben fel kell figyelni a vezetőség munkájára, mert ott komoly hiányosság van. A mezőgazdasági osztály dolgozóinak feladata volna, hogy a rendeleteket ismertesse a tsz - tagokkal. Ha ismernék a kormányrendeletet, nem volna egy kilépő sem, egészen más hangulat lenne a csoportban. Nem vette észre az osztály, hogy ott is az ellenség dolgozik. Meg kell magyarázni, hogy Nagy Imre min.elnök a beszédében kihangsúlyozta; nagy segítséget nyújt a kormány az egyéni gazdálkodóknak is, de legnagyobb segítséget a csoportoknak nyújtja a nagyüzemi gazdálkodás tovább fejlesztéséhez. Meg kell magyarázni a kilépni szándékozóknak, hogy mennyi az az adóság, amit a földdel együtt ki kell adni, mert az ingatlant terheli és mi az az előny, ami a tsz tagjait megilleti. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV A kulákok ellen pedig az osztályharcot tovább kell folytatni, mert a transzferálás nem megy olyan mértékben, ahogyan kellene.”13 Az 1956-os forradalom után Az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbefojtása után a város 12 termelőszövetkezetéből 4 tsz. feloszlott (Alkotmány, Rákóczi, Bocskai, Micsurin Tsz.) köztük van az 1953-ban erősen 11 Poór János: A Hajdúböszörményi Béke termelőszövetkezet története Bp. 1985. 19. 12 HBML. XXIII. 502. 9, 140, 142. 13 HBML. HbFl. XXIII. 502/a. 3.k. Városi Tanács VB. Jkv. 1953. X. 2. 147, 149, 150.sz. Az idézetből érezhető a túlkapás, a szövetkezeti törvény elferdítése, ahol nem él az egyesülési szabadság és tulajdonszabadság elve. A népi szövetkezetek helyett a „kolhoz mintájú” szövetkezeteket erőltették. A „népi szövetkezeti eszme” nyíltan nem nyert teret a magyar szövetkezeti ideológiában. Az eszme megalkotója - Erdei Ferenc - egy rövid politikai háttérbe szorítottság időszaka után maga is vezető egyéniségévé vált a “szovjet” megoldás elméleti irányzatának, s a gyakorlatba bevezetett akcióinak. - Süveges Márta: Szövetkezetek és alkotmányok. Társadalmi Szemle, 1996. 3.sz. 38.
