A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Mónus Imre: A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században
223 hónapos, éves, kommenciós gazdasági cselédet, mezőgazdasági mindenest, szabadtanyást, jószág mellé gondozót. A kormány a nincstelen parasztság gazdasági kérdéseit a kishaszonbérleti törvény megalkotásával kívánta megoldani. A 9000/1948. sz. kormányrendelet nyomán Hajdúböszörményben a városi Földbérlő Szövetkezet szeptemberben alakult meg. A felhívásra 787 fő nyújtott be kérelmet földhaszonbérletre. Szeptember közepéig 80 bérbeadó 2505 hold földjéből 1183 holdra kimondta a Bizottság az előhaszonbérleti jogot és átadta a Földbérlő Szövetkezet 211 tagjának. 1948. őszén országosan is, de Hajdúböszörményben is megerősödött a gazdag-parasztság ellenes hangulat, a rendszer szervezett támadást indított a 25 kát. holdon felüliek ellen a kollektivizálás érdekében. Ez naponta olvasható volt a Hajdúböszörményi Hírek hasábjain, „szabotázsakciók” formájában, s az ebben résztvevők elítéléséről.5 Országos szinten ezt szolgálta a beszolgáltatás progresszív emelése és adókivetés nagysága. Pedig meg kell állapítanunk, hogy 1945-1948-ig a város mezőgazdasága a háború utáni mélypontról jelentős fejlődésen ment át, és ennek az eredménynek a középparasztságon túl jelentős mértékben részese volt a nagyobb földbirtokkal rendelkező réteg. Ezek gazdálkodását a begyűjtési rendszer 1948-1953 között teljesen lehetetlenné tette. A rendszer legkegyetlenebb támadása indult meg a módos parasztság ellen, a legbrutálisabb módszerektől sem riadtak vissza a tönkretétel érdekében. Mivel a beszolgáltatás és az adózás progresszív jellege olyan súlyos volt a 25 holdon felüli gazdaságokra, hogy azt a termésből és az állatállományból nem tudták fizetni, a padláslesöprések és ingóságok elárverezése után minden áron igyekeztek a gazdák a földtől megszabadulni. Az volt a fontos, hogy ne legyen a nevükön a föld, mert akkor nem kell az elviselhetetlen terheket fizetni, és megszűnnek a kegyetlen zaklatások. Hajdúböszörményben is naponta többen adták be a tanácsházára a földfelajánlási kérelmüket 1950- 1952. évben.6 A földtől való megszabadulás sem volt könnyű, mert aki hivatásszerűen a földből élt, attól nem vették el. A fejlődő nagyipar vonzerő volt a földtől való megszabaduláshoz, mert aki igazolta az Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 5 Hajdúböszörményi Hírek 1948. szeptember 25., október 23., 30. 6 HBML. HbFl. XXII. 2/b. 65.d. 5250/1949.
