A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Mónus Imre: A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században
221 meg a korábbi döntéseket. Az új gazdák birtoknagysága így is alatta maradt az országos átlagnak és ez kedvezőtlen tényezőként jelentkezett a gazdálkodásban. Az 1945-ös tulajdonváltás a mezőgazdaságban a feudális jellegű földbirtokrendszer megkésett fölszámolása volt, de önmagában nem jelentett fejlődést az agrártermelésben. Ellenkezőleg: a már akkor is tegnapot képviselő izomerőre alapozott mezőgazdasági munkát kiterjesztette a valamennyire már előbb tartó volt nagybirtokok területére is.3 Hajdű-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV Egyéni gazdálkodás 1945-49 között Az UFOSZ - Újonnan Földhözjuttatottak Országos Szövetsége - az új gazdák segítésére jött létre. A földhöz juttatottak talpraállását - az igásállat és munkaeszköz hiányon túl - nehezítette a telekkönyvezés elmaradása, a juttatott föld tényleges birtokba adásának befejező aktusa. Különösen azoknál az újgazdáknál jelentett akadályt, akik elkezdtek volna a földjükön építkezni. Az UFOSZ az Országos Földbirtokrendező Tanács segítségét kérte a telekkönyvezés meggyorsításához. A jövedelemmel alig rendelkező családokat terhelte a juttatott föld törlesztési összege és az adók fizetése is. A vetőmaghiány enyhítésére az állam némi vetőmaggal segítette a legjobban rászorulókat. Az országban kialakult helyzetbe a hajdúböszörményi valóság csak úgy illeszthető be, hogy itt a termelés változatlanul a paraszti középüzemekben folyt továbbra is, változás a gazdálkodás struktúrájában nem volt. A földnélküliek - számuk 1948 végén meghaladta a kétezer főt - földet kényszerültek bérelni a tehetősebb középparasztoktól, a nem földműveléssel foglalkozó földtulajdonosoktól, az egyházaktól és közintézményektől. Az 1949. évi népszámlálás adatai szerint a városban a gazdasággal rendelkezők 27,2 %, 1486 fő müveit részes vagy haszonbérbe vett földet. A hajdú városokhoz hasonlóan Hajdúböszörményben is a családi munkaerőn alapuló közép és tehetősebb gazdaságok idegen munkaerőt is foglalkoztattak. Az 1949. évi népszámlálás 2057 mezőgazdaságban dolgozó - gazdasággal nem rendelkező - munkásról tesz említést. Az újonnan földhöz juttatottak sokszor igáért dolgoztak a közép- és 3 Romány Pál: Agrárinnováció a magyar századokban. Társadalmi Szemle. 1995. 12 .sz. 32.
