A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Mónus Imre: A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században
218 Mónus Imre: A birtokviszonyok változása ... A földigénylő hadirokkantak és hadiözvegyek száma a névsor többszöri átvizsgálása után 300 fő maradt, akik 2000 □ öl, illetve 1600 □ öl földterületet kaptak a réten 1927-ben. 1300 fő volt azon nincstelen földigénylők száma, akik a Bagota legelő mellett megváltott Egri Káptalan Polgártól átvett földjéből kaptak volna, de a rossz földminőség és a várostól való több, mint 25 km-es távolság miatt sokan lemondták. A hat év alatt lezajlott szerény földreform kb. 1500 kát. hold földet érintett. Ezen kívül 394 házhelyet osztottak ki a lakásnélkülieknek a város szélén. Az országos Földbirtokrendező Bíróság a Hajdúböszörményi Vitézi Szék részére 368 kát. hold földet juttatott 46 legénységi állományú vitéznek vitézi telek céljára. Az elosztás mértéke érdem szerint 6-20 kát. holdig terjedt. Ebben voltak a városhoz közel lévő jó minőségű földek is. A differenciálódás eredményeként 1935-ben a böszörményi határ 94 %-a magántulajdonban volt, 6 %-a volt városi, egyházi, közbirtokossági, alapítványi föld. A 94% magántulajdon megoszlása kát. hold 0,5-5 5-50 50-100 100-500 500-1000 1000 felett tulajdonos 2833 1930 76 36 4 2 1945. évi földreform A század közepén a magyar földreform része volt annak az európai áramlatnak, állami szándékú beavatkozásnak, amely a II. világháború után a birtokviszonyok demokratizálásával az új rendszer támogatását jelentette. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés programjába is vette a földosztás végrehajtását, mert a földnélküli tömegek követelték több évszázados vágyuk valóra váltását. Ezen is múlt vagy bukott, hogy a parasztság támogatja-e az új rendszert. 1945. január 14-én jelent meg a Nemzeti Parasztpárt földreformtervezete. Hajdú megye nagyszámú agrárproletáriátusa,
