A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Egy érvidéki család élete
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 179 Egy érvidéki család élete (Feljegyzések alapján) Szűcs Ernő írásunk során egy érvidéki család századfordulóig tartó ottani, majd a környék vonzásközpontjába, Debrecenbe való költözése utáni életébe óhajtunk betekinteni a forrásunknak minősülő "Feljegyzés" alapján. Bár a debreceni eseményekről már alig árulnak el valamit a fiizetecskébe leírtak. A szereplők 1900 utáni története ugyanis külön kutatások eredménye, de ezt az 1950-es évek végéig nyúló kiegészítést feltétlenül megkívánta témánk bizonyos értelemben való teljesebbé tétele. A helyszín "Az Érmellék a tiszai Alföldnek egy sajátos tájegysége. Egy hajdani mocsárvidék, az Ős-Szamos és a Kraszna folyók völgyének elhagyott területe. A múlt századbeli csikászok, pákászok hazája, ahol még néhány évtizede is a nádrengetegben tucatszámra álltak a halászok varsái, lészái, költöttek a vízi madarak ezrei."1 Ez a vidék kiemelkedő dombjain termő szőlősterületeivel, de a gazdasági élet számtalan más vonatkozásaival is ezer szállal kapcsolódott Debrecenhez. Alig volt városunkban olyan tehetősebb gazda, akinek ne lett volna itt szőlőskertje, ahonnan a híresen nehéz /túl zsíros/ ételekből álló debreceni konyhák készítményei után ne lett volna kellemes egy kis "érmellékit" fogyasztani a helybeli /pl. sestakerti/ rabvallató savanyú borok helyett. A közvetlen célkitűzésűnkkel való foglalkozás előtt lényegesnek tartjuk a tulajdonképpeni helyszín bemutatását, nevezetesen Érkeserüt és a vele közös körjegyzőségbe kapcsolt Érselindet. 1 Benedek Zoltán: Érmellék/Orosháza, 1996./293-295.old.
