A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A közlekedés és a kőutak Debrecenben a XIX. század végéig
159 árkon kívüli területekről ugyan eltűntek a "ganéjdombok" a salétrom pemetekkel együtt. Helyüket a kertségek foglalták el /Homokkert, Sestakert, Tégláskert, Libakert stb/. Talán az egyetlen változás, hogy a Péterfia utcai kapun kívül is vannak már beépített lakótelkek, amelyek a kaputól kiinduló "Simonyi-gát" mentén épültek. Nyugaton, a kéltségeken túl folydogál a Tóczó, amely helyenként tavakká, mocsarakká terebélyesedik s rajta a két vízimalom. A város kapuinál indulnak ki az országutak, eléggé rendezetlenül, a világ minden tája felé. Ezek egyúttal a kertségeket is összekötik és oda vezetnek. A Miklós utcán ugyan már megépült a "canalis", amely egyenesen a Tóczóba vezet, ám ez a város vízelvezetését még nem oldja meg. A várost por borítja nyáron most is, az esős évszakokban pedig sártenger. Több tűzvész is éri a várost, aminek okán városi cserépégetőt és cserépvetőt létesítenek a Tóczón túli részeken. A leégett helyett felépül az új Nagytemplom, a zsindelyfedelü, ősi kollégium helyére korszerű, új iskolaépületet húznak, felépül az új városháza a dúcolt-falú régi helyén, a mocsaras Pap-tava helyén létrehozzák a "főiskolai növénykertet". A Hortobágyon 1833-ban elkészült az új "kőhíd". A városban több helyen ár- tézi kutat fúrnak. A város szenátusa ezek mellett az utak állapotán is javítani akar. Éppen ezért, hírét véve, hogy Hollandiában sikeresen alkalmazzák az utaknál a téglaburkolatot, Somogyi Gábor városi mérnököt tanulmányútra küldik Hollandiába. Somogyi hazatérve el is készíti a Piac utca díszes téglaburkolati tervét. Ez ugyan soha nem épül meg, de a Nagytemplom környezetében az utakat téglával burkolják. Ezt észleli Széchenyi István is, amikor Debrecenben jár 1845-ben. Erről így ír "Napló"-jában * 13 : ...Debrecen város főkapitánya etc. a város határáig elém jön/.../ Piac. Pazar idő. Sok nagy ház./../Körbejárok Reviczky polgármesterrel. Nagytemplom. Téglákkal kövezett utca...". A téglaburkolat mégsem válik a városban általánossá, talán azon oknál fogva, hogy ehhez is a közönségesen égetett téglát használták, amely idő előtt kifagyott. Megjegyzendő, hogy a Somogyi-tervezte téglaburkolat geometrikus rajzolataival esztétikus burkolat lehetett volna. Másrészt terve kitért a térhez vezető járdák és vízelvezető folyókák burkolására is. Habár a díszes burkolat nem épült meg, az tény, hogy ezen időtől fogva általánossá lesz a járdáknak téglával történő burkoHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV u M.e. DvT 743. 13 Gr. Széchenyi István: Napló. Bp. 1982. Bejegyzés: 1845.okt.5.
