A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Módy György: Zám és monostora a falu első elnéptelenedéséig
15 a tatárok feldúlták. A falu újbóli betelepedése után a monostort csak a XIV. század első évtizedeiben állíthatták helyre. Zoltai Lajos osztotta ezt a felfogást mind a zárni ásatásról írt jelentésében, mind az 1925- ben megjelent településtörténeti összefoglalásában. Annak ellenére, hogy ásatása során döntő bizonyítékot a templom újjá - vagy átépítésére nem talált. 1936-ban kiadott kevésbé ismert jelentős könyvében már nem szólt a monostor újjáépítéséről.22 Azt bizonyosra vehetjük, hogy Zámot is érte pusztulás a tatárjárás során, de a falunak egy-két évtized alatt fel kellett éledni, mert 1271-ben igen fontos adatban találkozunk akkori birtokosával, aki ott is élt. A Szent István által alapított egri püspökség korai és Szent László korában kapott birtokaira, kiváltságaira vonatkozó oklevelek a tatárjáráskor megsemmisültek. így IV. Béla 1261-ben a püspökség határait pontosan megadta és felsorolta birtokait, szolgálónépeit. A birtokok közül többnek helyét, határát is pontosan meghatározta. Az oklevelet 1271-ben V. István írta át. Ő adott ki ugyanebben az évben másik oklevelet, melyben az egri püspökség területén élő huszonöt idősebb, nagy tekintélyű nemes eskütétellel erősítette meg a püspökség birtokaira, kiváltságaira, jövedelmeire vonatkozó másik oklevél lényegi tartalmát. A kiválasztott nemesek között találjuk a Káta nemzetségbeli Zám-i Benedeket.23 Ha az oklevélben használt „... seniores nobilium...” nemcsak a tekintély emelése miatti fordulat, akkor Zám-i Benedekben kell látnunk Zám tatárjárás utáni birtokos - vagy birtokosai közül a legrangosabbat - és a monostor egyik kegyurát. Nemcsak a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV rétién részletek, i.m. II. 96-97: A szabolcsi Soma birtokot összetévesztette, illetve egynek vette a bihari Soma faluval, melyet 1323-ban említenek. Ez a debreceni uradalomba mint elnéptelenedett falu határa 1340 táján került. 22 Balássv i.m.. 15-16, 25.- Zoltai: Ásatás a zárni templom dombján, i.m. 45, 48. 1908-ban csak feltételezte a templom hajójának vagy előterének nyugati irányú bővítését. U.Ö.: Települések. I.m. 56. és Ismeretlen részletek, i.m. III. 169. 23 Karácsonyi i.m. II. 312- Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I- II/1. Szerk. Szentnéteri Imre. Bp, 1923, 1932) II/1. a 2123. sz. regeszta.- Kovács Béla: Az egri egyházmegye története 1596-ig (Eger, 1987) 27-30.- Kondomé Látkóczki Erzsébet: Az egri püspökség kiváltságait rögzítő „25 tanús” oklevél. - Archivum. Heves megyei Levéltár Közleményei 13. (Szerk. Bán Péter-Csiffárv Gergely. Eger, 1994) 195-208. A kitűnő forrásközlés a „... comite Ladizlao de Rabey”-t valószínütlenül a hevesi Ráboly faluhoz kapcsolta. László comes az Árpád-korban Békés megyéhez tartozó Rábé-ról való. A falu a közeli. Bajommal együtt az egri egyházmegye szabolcsi esperességéhez tartozott, gazdag, befolyásos nemesek lakták a XIV. században is Gvörffv: Az Árpád-kori Magyarország, i.m. I. 512.
