A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A közlekedés és a kőutak Debrecenben a XIX. század végéig
156 Simonyi Alfonz: A közlekedés és a köutak... me a sárral egyidős a város keletkezésével". 2 A mellékutcákon megteszi a szalma- és rőzseterítés is, ami ideig-óráig lehetővé teszi a sárban a kocsizást. A gyalogjárók faburkolatairól az 1685. évi magiszt- rátusi jegyzőkönyv "nagy notanduma" így szól: "A templom körüli hidakat és pallókat, a Vajdainé házátul fogva Bika Andrásné házáig a Felsőjárás közönségesen tartozik építeni..." . Majd 1698-ban így rendelkezik: "...Az utczákon levő el romlott Padlóknak Hidak megtsinálására az Apafájárul és Guth-ról Tönkök hordassanak.. Ezek alapján bizton állítható, hogy a debreceni Főpiacon már a 17. század eleje óta áll a "Nagyhíd", amelyet a főutcának a nagytemplom és Várad utca közötti szakaszán emeltek az utca sara fölé. Hiszen 1631-ben rendelkezik a "Tekintetes Tanács" arról, hogy a Templom hídját "...Apafája erdő öreg tölgyfáiból..." szükséges megjavítani. Feltehetően Kovács György, városi hites geometra készít 1771-ben Debrecenről olyan térképet, amelyen ábrázolja a "Piatcz Útszai Nagy- hidat" is.3 A városi Magisztrátus utasítására ugyancsak Kovács geometra állítja össze 1783-ban azt a jegyzéket, amely "Nemes Szabad és Királyi Debrecen városában belől a Nemes város gondviselése alatt lévő nagyobb hidak felmérése" címet viseli. 4 E jegyzékben az első helyen szerepel "A Piatczon a Nagy Híd a Fejérló Vendégfogadótól fogva a Hatvan utcza legelejéig". Ez a jegyzék a híd szélességét "3 ölek és 2 lábak", hosszát pedig "322 ölek"-ben jelöli meg /6,33 m széles és 610,67 m hosszú/. Idézzük még az 1721.évi magisztrátusi notandumot5, amely az igen megrongálódott híd "reparatiójára" kirendeli "minden gazda szekerét, kinek vagyon, kinek nincsen fogadjon, Hídfa alá s el külgye Forint 12 bírság alatt...". A híd szerkezetéről az 1806.évben készült újjáépítési tervek alapján kitetszik, hogy a vastag, tölgyfa-pallókból való cölöpökre fektetett hossz- és keresztgerendák ácsolatán ugyancsak vastag keményfapallók képezik a járófelületet, azaz a "burkolatot".6 A nagyhidat végül 1824- ben bontják el, "...mivel a Piaczon végigmenő Nagy Hídnak a Fejérló Vendégfogadó felé levő része nagy helyen felszedetett, hogy a parancsolt Canalis készülhessen...".7 2 Sápi Lajos: A debreceni Nagyhíd. Déri Múzeum Évkönyve, 1958.évf.56-69 old. 3 Hajdú-Bihar Megyei Leváltár: Térképtár DvT 34. 4 U.o. IV.A 1/b II.fasc.950/1783. 5 U.o. IV.B. 1403/a A Db.városi trh.közgy.jkv. 1721 .febr. 18. 6 U.o. Térképtár.Rel.Civ.Db.23/1808.DvT 174. 7 U.o. IV.B 1011/a 1824.júl.2.152.old.
