A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Antal Tamás: Az ifjú Sesztina Jenő
115 Sesztináék teljes mértékben egyetértettek az "élni és élni hagyni" üzleti politikával. Az 1910. évben Sesztina Jenő és felesége, Csanak Margit nagy utazásra szánták el magukat: egyhónapos felejthetetlen emlékű körutat tettek Egyiptomban. 1911- ben az Irén utcában kis családi házat vett, melyet Vas Pál nevű rokkant embernek és családjának ingyenes használatra adott át (később, 1936-ban Vas Pál nevére is íratta). 1912- ben Sesztina Jenőt felvették a Vörös Kereszt debreceni választmányának tagjai sorába, ahol felesége már 1907 óta aktívan tevékenykedett. 1913. novemberében (a második Balkáni-háború után) a kereskedelmi és földművelési miniszter kérésére a Kamara tagjaként Boszniába látogatott, hogy hozzon 20 mezőgazdasági és ipari tanoncot, akiket aztán a Tiszántúlon helyeztek el. Természetesen Boszniában a Mezőgazdasági Gépgyár üzleti érdekeiben is eljárt: ottani gépgyártó műhely felállításáról tárgyalt. 1915-ben Zádor Lajos elnök halála után a Kerekedő Társulat alelnöke lett Sesztina Jenő. 1915. szeptemberében őt is behívták katonának (1914. július 28. óta folyt az első világháború). Először népfölkelő hadnagyként, majd Nagyszöllősön fogolytábor-parancsnokként szolgált. A céget addig Weszter István irányította, az üzleti pénztárt pedig - munkaerőhiány miatt - maga Sesztina Jenőné kezelte nagy buzgalommal. Azonban egy ilyen fontos személyiséget, mint Sesztina Jenő, nem nélkülözhet a közélet: a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár Rt, a Debreceni Vas- és Rézbútorgyár Rt, az Első Debreceni Gőzszappangyár Rt, a Debreceni Kereskedelmi és Iparbank Rt és a Sesztina Lajos Vaskereskedés közös kérvényt nyújtott be a honvédelmi minisztériumnak Sesztina Jenő mihamarabbi leszerelése érdekében.19 A kérést a felelős szervek jogosnak ítélték, így felmentették a további szolgálat alól. Egyúttal megbízták a Mezőgazdasági Gépgyárban folyó "Srapnel" típusú lövedékhüvelyek és katonai jármüvek gyártásának felügyeletével, mivel a legtöbb gépgyárat hazánkban - csakúgy, mint más országokban - hadiipari termékek készítésére állítottak át. (Mindez nem tett jót az amúgy is nehéz anyagi helyzetben Hajdű-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 19 Nagybákay (Rickl) Antal: im. III. 115. 1..
