A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Erkölcsi problémák és bűncselekmények adatai a XVIII. század első felében Bihar vármegyében
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 59 A szidalmazásról, szitkozódásról, szóval történő becstelenítésről és mocskolódásról is találhatók adatok szép számmal. Hegyköz- pályiban Ravazdi Simon Olasz Kata asszonyt szidalmazta, a tanúk szerint „becstelenítette, mocskolta” 1732-ben. Ugyanebben a faluban 1738-ban Simándi György pert indit Kovács András ellen szidalmazás és sértegetés miatt. Biharnagybajomban „Erdélyi János 1737-ben kendője elveszvén, illetlen szókkal illette és dehonesztálta Szőlősi Jánosnét. Ezen illetlen dehonesztációért egy forintra megbüntetődött és tartozik Szőlősi Jánosnét meg követni és minden kölcségét megfizetni.” Nemes Balogh Mihály 1748-ban pert indít az Álmosdon lakó Lévay István ellen sértegetés miatt. Aranyi Sámuel szolgája 1750-ben mocskos szókkal és Isten ellen való káromkodásokkal gazdáját és gazdaasszonyát káromolta.ъ Nem kevés a becsületsértési ügy sem a levéltári iratanyagban. Berekböszörményben pl. 1715-ben Kiss Erzsébet indít pert Veress István ellen ilyen ügyben. Kovács Mihály és Kovács János sárándi lakosoknak szintén hasonló pere van Virágos Pál helybeli lakossal 1722-ben. Debrecenben 1736-ban a magistrátus és Miskoltzi Ferenc consenátor fertelmes szidalmazásáért ítélik el Siteri Jánost. „Nyakára követ függesztve nyakvasra tétessék,” a hóhér megvesszőzze, és „Városunkbul örökössen kitsapattassék.”* 76 Az is előfordult, hogy szidalmazás közben valakit boszorkánynak neveztek. A boszorkányokkal kapcsolatos vélekedések azonban nem tartoznak szervesen vizsgálódásunk körébe, így azokra egy-két esetben csak utalunk. A káromkodást a régi időkben keményen büntették. А XVII. század végén Hajdúböszörményben a káromkodókat fa lóra ültették és keményen megvesszőzték. Korbácsütés és pálcázás is lehetett az ítélet, de böjtöt és szigorított fogságot is kiszabhattak ezzel együtt. A kon- zisztórium a káromkodókat más bűnöket elkövetőkkel két hétig terjedő szégyenpadra és az úrvacsorától való eltiltásra ítélhette. Visszaesőket a gyülekezetből való kiközösítésre is ítéltek. Enyhébb elbírálást HBML. IV.A. 6/d. 5.CS. No. 213., 1732. okt. 20., U.o. 8.cs. No. 343., 1738. szept. 22., HBML.V. 614/a. l.k. 25. old., 1737. okt. 6., HBML. IV. A. 6/d. 13.cs. No. 453., 1748. jan. 15., HBML. IV. A. 7/a. 2.k. 45. old., 1750. aug. 28. 76 HBML. IV. A. 6/d. Les. No. 13., 1715. okt. 11., HBML. IV. B. 411/d. 9.cs. No. 36. 1722. jún. 12.. Béres A.: Debrecen város fekete könyve... i.m. 162-163. old.
