A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 7 Később a szabaddá tett levéltári anyagot - adomány- és birtokbaiktató oklevelek, határ- és birtokperek iratai, az ezekhez készített térképek - feldolgozta. Három, folyamatosan jobbított változatban írta meg Debrecen történeti határának kialakulását, birtokai megszerzését és az elpusztult falvak történetét.* 4 Nekünk így felesleges a XV. század közepe után történtekről szólni, hiszen Zoltai megállapításait csak kis mértékben indokolt helyesbíteni, kiegészíteni. Újra értékeljük viszont az Ohat falu és birtokosai XI1I-XIV. századi adataiból levont következtetéseket. Ohattal sokat foglalkozott Zoltai, közvetlenül az előtt is, hogy 1905-ben az ohat-telekházi halmon feltárta egy Árpád-kori templomnak és a pusztulása után a szentélyére épített későbbi kápolnának a maradványait.5 Zoltai ohati régészeti kutatásaira később visszatérünk, mindenek előtt tartsunk kutatástörténeti szemlét. Elsősorban Ohat falu első birtokosára, a helynévadásra és az 1220-tól adatolt ohati apátságra vonatkozóan. Ohat nevéről a debreceni kutatók közül Balkányi Szabó Lajos a Debrecen helynevei című 1865-ben megjelent munkájában így emlékezett meg: "Ohat, E puszta a Tisza bal oldalán Egyek helység közelében, a Tisza jobb partján lévő Dorogmával átellenben fekszik. Béla király névtelen jegyzője azt írja könyvének 28-ik fejezetében, hogy midőn a Nyírséget és Érmelléket meghódító Tas és Szabolcs vezérek, a Szerencsen táborozó Árpád fejedelemhez visszatérőben voltak, »a Tiszán adorogmai réven áthajózának, holott is Árpád vezér kegyelméből egy H о h a t nevű kun vitéznek nagy földet szerzettek, melyet maradéka mostanig bir.« E történeti adat folytán Budai Ésaiás egész határozottsággal állítja, Köz. Hist П. rész 97-98 lapján »Ez adebreceni Ohat.« Ezt mai Hajdú vármegye területe 200 évvel ezelőtt. = Debreczeni Képes Kalendáriom XI. évf. /1911./ 60-77. 4 Debreczen sz. kir. város határának kialakulása és birtokainak megszerzése, klny. a Debreczeni Képes Kalendáriom XVII. évf. /1917/. /Debrecen, 1916./ - Települések. Egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV.-ik századokban. /Debrecen, 1925./ - Lásd az 1. jegyzetben i.m. Ismeretlen részletek. II. rész. 5 Lásd a 3. jegyzetben i.m. Ásatások Ohat-Telekházán.
