A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén

77 csak a kaszások bérét kellett megfizetniük, hanem a káromkodásért is ki kellett állniuk 36-36 pálcát.34 * 36 Ritkán megesett, hogy a lefolytatott vallásellenes ügyeknek még a megtörténtét sem Írták be a büntetőperek jegyzőkönyvébe, de az irato­kat vagy az írásbeli per jegyzőkönyvét elhelyezték a megőrzendő ira­tok közé.33 Végül is Debrecen város törvényszékének iratai közül az ügyészi iratokat (acta fiscaliae, IV.A. 1018.d.), a büntetőpereket (processus criminales, IV.A. 1018.f), a vegyes bírósági iratokat (acta miscellanae, IV.A. 1018.g.) valamint a korábban említett jegyzőköny­veket feldolgozva az 1740-50 közötti időszakra vonatkozóan a követ­kező megállapításokat tehetjük: A 390 vallásellenes büntetőügyben összesen 421 tárgyalás volt, ami éves átlagban 35 ügyet és 38 tárgya­lást jelent. (lásd 1. táblázat) A bírák az esetek többségében egyetlen ülésen hozták meg tovább nem fellebbezhető, akár halálos ítéletüket, lévén, hogy az 1729:30.te. büntetőperekben, még halálos ítéletek esetén sem engedélyezte a fel­lebbezést. Többször került sor ún. közbenszóló ítéletre, további bizo­nyítás vagy tortúra alatti vallatás elrendelésére. Mivel a bíróság rendszeresen ülésezett, az ítélet elkövetésétől, ill. a vádlott befogásától az ítélet kimondásáig az esetek többségében rö­vid idő telt el. Utalnak erre a tárgyalás időpontjához viszonyított idő­megjelölések: az elkövetés idejeként gyakori a tegnap, tegnapelőtt, minap, elmúlt vasárnap, sőt előfordult az éjszaka. 1747. márc. 21-re virradó éjszaka a Szabolcs megyei Sipos János a Kardos csapszéken veszekedést indított, káromkodott, megsebesítette Simon Mihály deb­receni mészároslegényt is. A törvényszék már néhány órával később 5 tanú vallomása alapján Sípost káromkodásért 24 pálcára ítélte. ’6 Tudjuk, hogy a korabeli joggyakorlat nem ismerte az elévülést, viszont az isteni és királyi felségsértés hallóinak törvényes kötelessége volt a bejelentés. így előfordult, hogy a tettes csak hónapok múlva került bíróság elé. Kovács Andrást csak 1747. máj. 20-án ítélte a sedria 40 pálcára az elmúlt ősszel elkövetett káromkodása és a liba­Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 34 IV. A. 1018. b. 2.k. 536. I744.júl.ll. ’5IV. A. 1018. g. 26. 1744. Nr.3. Szombat Péter, blasphemia ügye 36 IV. A. 1 01 8. e.6. k. 271. 1747.márc.21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom